Uniós „fejtágító” a Goldişon

Az aradi Vasile Godiş Nyugati Egyetem Humán-, Politika- és Közigazgatástudományi Kara már korábban megkezdte az európai uniós integráció folyamat részleteit ismertető rendezvénysorozatát, ennek keretében tegnap kerekasztal-megbeszélést szervezett Romániának a schengeni övezethez tervezett jövő év márciusi csatlakozásának a kihívásairól a Ştefan Cicio-Pop aulában.

Marius Grec, a Kar dékánja megnyitó szavaiban jelezte, hogy az aradi magánegyetem más karainak a hallgatói is jelen vannak a tanácskozáson, amelynek célja körvonalazni, milyen feltételeknek kell eleget tennie Romániának, állampolgárainak a schengeni csatlakozás után. Nem elegendő ugyanis a határok biztonságossá tétele, a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a korrupció elleni eredményes harc szintén feltétele az integrációnak.

Aurel Ardelean rektor – a Lisszaboni szerződés szellemében – az egyetemek megnövekedett szerepét hangsúlyozta, amelynek értelmében azok a gazdasági-társadalmi-politikai élet hajtó motorjai kell hogy legyenek, és ennek érdekében sikeres pályázatokat kell kidolgozniuk uniós pénzekre.

A kerekasztal-megbeszélés indítványozója, az EUROLINK – Casa Europei Alapítvány ügyvezető igazgatója, Sever Avram kiemelte: a csatlakozás elleni francia–német álláspontot főként a román igazságszolgáltatásnak a nagykorrupcióban mutatott engedékenysége igazolja.

A tegnapi rendezvényen részt vett Vito A. D’Armento, az olaszországi Salentói Egyetem professzora, valamint Katia de Abreu Chulata, az egyetem doktorandusa, akik „belülről” hívták fel a figyelmet, milyen szigorú feltételeknek kell eleget tennie a jövő nemzedékének az unión, a Schengen-övezeten belül.

A diákok konkrét kérdései azt igazolták, hogy őszintén érdeklődnek az iránt, hogy miként tegyenek eleget a felmutatott kihívásoknak.