Valamivel tisztább a kép

Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy Arad megpályázza az Európa Kulturális Fővárosa címet 2021-re, amikor az Európai Unió erre vonatkozó kalendáriuma szerint Románia az egyike azon két országnak, amelyek a kontinens kulturális fővárosát adják.

A megtisztelő cím, mint ismeretes, távolról sem jelenti valamely ország tényleges fővárosát (bár az elmúlt jó két és fél évtized során, amióta a cím létezik, néhány ilyen egybeesés is előfordult). Valószínűbb azonban, hogy az Európai Unió manapság tudatosan választ olyan – esetleg a kontinensen kevésbé ismert – városokat, amelyek számára a „kulturális főváros” titulus valóságos kiugrást jelent, az előkészületek során kulturális (egyszersmind infrastrukturális) bázisának jelentős fejlesztésére, meglévő – de esetleg elhanyagolt, addig kellően ki nem domborított – értékeire fordít kiemelt gondot és persze pénzt. Aligha lehet vitás, hogy a címre való pályázás önmagában „feldobja” a várost, amelynek erőfeszítéseket kell tennie „rátermettségének” bizonyítására. Ahhoz, hogy jelöltségét elfogadják, hogy a különböző fázisokban bekövetkező ellenőrzéseken, rostálásokon átmenjen, s a több jelentkező közül végül nyertesként kiválasszák, minden jelentkezőnek komoly eredményeket kell felmutatnia.

A kritériumokat, amelyek alapján dönt a 11 tagú – öt hazai és hat külföldi, kulturális szakemberből álló – bizottság, miheztartás végett jó előre ismertetik.

Nos, jelenleg ebből a szempontból valamivel világosabb a helyzet, mint egy-két héttel ezelőtt, ugyanis Arad polgármestere november utolsó napjaiban Brüsszelben járt, az Európai Régiók Gyűlésén (ahol, nem egészen mellesleg, két szakbizottság – a területi kohéziós politikák és a természeti erőforrások – tagjává választották). Ez alkalommal magával hozta az Európa Kulturális Fővárosára vonatkozó szabályzatot is, amelynek alapján majdan a cím elnyerésére a hivatalos pályázatot be kell nyújtani. Erre ugyan csak 2014-ben kerül sor, de addig nagy munkát kell végezni: érveket kell találni és azokkal megalapozni, miért jelentkezik Arad egyáltalán ebben a vetélkedőben, amelyben hazai versenytársai, mai ismereteink szerint, Kolozsvár, Iaşi és Temesvár lesznek. E hazai nagyvárosok kulturális potenciálját, értékeit, múltját ismerve első pillantásra világos, hogy nem lesz könnyű dolga a Maros menti városnak.

Az olimpiáról szokás mondani: nem a győzelem, a részvétel a fontos. Ugyanez a gondolat ez esetben is érvényes. Maga az indulás szándéka feltételezi a város kulturális életének, hagyományainak, anyagi alapjának előtérbe helyezését, a fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket. Mindez pedig távolról sem elveszett és hiábavaló befektetés akkor sem, ha a tisztességes versenyben netán alul maradnánk.