Valóban mentőöv lenne?!

A Képviselőház 254 igen szavazattal jóváhagyta  a 230/2007-es, a tulajdonosi társulások megalakítására, megszervezésére és működésére vonatkozó törvénytervezet módosítását.

Az új jogszabály azoknak a lakástulajdonosoknak, bérlőknek dob mentőövet, akik huzamosabb ideig nem fizették a havi lakásfenntartási költségeket (víz, gáz, fűtés stb.), komoly adósságot halmozva fel, megnehezítve ezáltal a lakó/tulajdonosi társulások helyzetét, a szolgáltató cégek számláinak kiegyenlítését. Köztudott, hogy a késedelmes fizetők alapadósságát az elmaradt költségek arányában kiszámított pönáléval súlyosbítják. Minél hosszabb ideig nem fizeti a lakástulajdonos vagy a bérlő a közköltségekből rá eső részt, annál több pönáléra (késedelmi bírságra) számíthat.

Nos, a módosítás a pönálé eltörlésére, azaz a pönálé kifizetése alóli felmentésre vonatkozik – de pontosan megfogalmazott megkötésekkel. A jogszabály csak azokra a lakástulajdonosokra, bérlőkre vonatkozik, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az 1000 lejt! A másik fontos kikötés: a felmentés az említett jogszabálynak a Hivatalos Közlönyben történő megjelentetésétől számított egy évig érvényes. Azoknak a lakóknak, akik e 12 hónap alatt teljes egészében kifizetik felhalmozódott tartozásukat, és rendszeresen kiegyenlítik az esedékes költségeket is, nem kell kifizetniük az összegyűlt pönálét!

A jogalkotók arra számítanak: az adósok az egyéves „kegyelmi” idő alatt kiegyenlítik alapadósságukat, miközben természetesen rendesen fizetik a folyó költségeket is. Ily módon a szolgáltató cégek hónapok óta hiába várt elmaradt pénzekhez juthatnak hozzá. Kvázi örülni fognak, hogy megkapják legalább az alapadósságot.

A lakó/tulajdonosi társulások – köztük az aradiak is – azonban egészen másképp vélekednek a populistának minősített jogszabályról. Mindenekelőtt diszkriminálónak tartják a fenntartási költségeket rendesen fizető lakástulajdonosokkal, bérlőkkel szemben, akiknek többsége szintén kispénzű, megélhetési gondokkal küszködő ember. Ugyanakkor határozottan állítják, hogy negatívan befolyásolja a társulások működését, valamint a társulások és a szolgáltató cégek közötti szerződéses kapcsolatokat is.