Végső minősítés idén

Románia várhatóan jövőre, pontosabban március 17-én csatlakozik a Schengen-térséghez, s ennek egyik következményeként megszűnik az állandó határellenőrzés a román–magyar határon.

A tagállamok közötti belső határőrizet megszüntetésével egy időben azonban fokozottan növelik a külső határok közös ellenőrzését, melynek előkészítésén, illetve a schengeni tagországok közötti információátadás formáin hónapok óta dolgoznak a hazai hatóságok. Magyarországnak már 2007-ben jóváhagyta az Európai Parlament a schengeni csatlakozást, a magyar hatósági szervek azóta folyamatos találkozókon, megbeszéléseken próbálják átadni tapasztalataikat román szomszédjaiknak.

A belső határőrizet megszűnésével jelentősen megnőhet az országhatáron átnyúló bűncselekmények (embercsempészet, illegális áruforgalom, kábítószer-kereskedelem, szervezett bűnözés stb.) veszélye, ezért a rendőrségre komoly feladat hárul ezek megelőzésében és leküzdésében.  

Az Arad Megyei Rendőrség parancsnoka, Alexandru Tanco nemrég tért vissza egy újabb magyarországi megbeszélésről, ahol a csatlakozás előtti teendőkről, közös tervekről tárgyaltak több hazai, illetve magyar parancsnok részvételével. Őt kérdeztük a felkészülésről, a közbiztonsági feladatokról és a magyar felekkel való együttműködésről általában.

–  Románia a tervek szerint jövőre belép a Schengen-térségbe. Hogyan készül erre a Román Rendőrség, ezen belül az Arad megyei?

– A csatlakozás a Belügyminisztérium első számú stratégiai célkitűzése, a rendőrség jelenleg egy átfogó elméleti, illetve gyakorlati felkészülés alatt áll. A 2008-as évtől a megyei rendőr-felügyelőségek azt a feladatot kapták az uniótól, hogy dolgozzanak ki egy sajátos programot, emellett pedig többszöri felméréseken estek át. Mint ismeretes, a schengeni övezet az állampolgárok szabad mozgási jogának minél szélesebb körű érvényesülését hivatott biztosítani, ugyanúgy, mint az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Más szóval nem lesz több akadály az országok között, nem lesz több ellenőrzés a határnál. Az ellenőrzések megszűnése azonban nagyon sok kockázatot hordoz magában. Épp ezért minden csatlakozó országnak ki kell dolgoznia bizonyos kiegyenlítő intézkedéseket. Itt lép közbe a rendőrség. Hisz az EU, ezen belül pedig a Schengen-térség legalább 500 millió lakosának védelemre van szüksége az illegális bevándorlók, a határon átnyúló bűnözés ellen, az övezet hatósági szerveinek (rendőröknek, igazságügyieknek stb.) pedig szükségük van egy megfelelő információs rendszerre, melyen belül azonnal értesülhetnek a bűncselekményekről. Az Arad Megyei Rendőrség rengeteg támogatást élvez a központtól, de a magyarországi rendőröktől is, hogy pozitív minősítést kaphasson az uniótól. A Román Rendőrség már túlesett a rendőri együttműködést, illetve a személyes adatok védelmét tekintő minősítésen. Már csak az egymás közötti adatcserét biztosító schengeni információs rendszer (SIS), illetve a schengeni kapcsolattartó SIRENE országos irodájának a működésére kell felkészülnünk. Ebben a fázisban is, a magyarországi fél támogatásával, közösen számos szemináriumon sajátítjuk el az elméleti és gyakorlati részeket, főként, ami a schengeni adatbázis felhasználását illeti. Tavaly Nagylakon vettünk részt egy szemináriumon a határfelügyelet, illetve a határon átnyúló bűnüldözés kapcsán.

– Idén milyen célkitűzéseket kell követniük?

– Idén többek között a Békés megyei Rendőrkapitánysággal folytatjuk a közös rendőrségi akciókat, emellett magyar partnereink segítenek elsajátítani a SIS rendszer elméleti, illetve gyakorlati ismereteit. Szintén idén kerül sor a rendőrségek technikai felszerelésére is, illetve a határrendőrség átvételére, utóbbi ugyanis szerkezetileg beépül a rendőrség felépítésébe.

– Milyen technikai felszerelésekről van szó?

– Elsősorban a kommunikációt, az információcserét elősegítő technikai felszerelésekről. Ez a folyamat már elkezdődött a megyei felügyelőségek szintjén. Nagyon fontos, hogy rendőreinket felkészíthessük az új módszerek alkalmazására.

–  Ön szerint felkészült-e a Román Rendőrség a csatlakozásra?

– Véleményem szerint a rendőri együttműködés, illetve a személyes adatok kezelése tekintetében sikerült elsajátítanunk a szükséges ismereteket, hisz pozitív elbírálást kaptunk. Idén a végső minősítésre koncentrálunk, ehhez támogatást kapunk a magyarországi és ausztriai partnereinktől is. Az eddigi eredményeinket nagyon jónak könyvelték el.  

– Hogyan képzeljük el az országhatár környékén végzett közös ellenőrzéseket a csatlakozás után?

– A külső határokon egységes határellenőrzést, a Schengen-térségen belül pedig ún. mélységi ellenőrzést hajtunk végre. A térségen belül közös járőrözéseket, szűréseket folytatunk majd, a járőrök a határba érés előtt igazoltathatják a külföldre igyekvő állampolgárokat. Természetesen ezek nem olyan ellenőrzések lesznek, mint a mostani határátkelőknél. Biztonsági eljárásokról van szó, melyekkel megpróbáljuk kiszűrni a bűncselekményeket. A szűréseken a magyarországi rendőrökkel fogunk együttműködni. Ez közbiztonsági, illetve az illegális bevándorlás megelőzése szempontjából fontos.

– A magyarországi rendőrökkel már volt néhány közös akciójuk. Legutóbb Hajdúszoboszlón vett részt egy megbeszélésen, ahol magyar és román parancsnokok ültek egy asztalhoz. Milyen témák kerültek terítékre?

– Mi már régóta ápoljuk az együttműködést a magyar kollégáinkkal, főként a közlekedésrendészet területén. Ezt folytatjuk idén is, sőt nyáron a hazai, illetve a magyarországi üdülőhelyeken is megjelennek a vegyes járőrcsapatok. Arad megyében Kürtös, Kisiratos, Nagyiratos és a megyeszékhely strandjainál járőröznek majd a román és a magyar rendőrök. Tavaly az aradi felügyelők Gyulán vettek részt hasonló küldetésben. Az együttműködésnél maradva a két ország közötti információátadás technikáján is dolgozunk. A hajdúszoboszlói megbeszélésen a további együttműködésről, információátadásról, közös kiküldetésekről esett szó. Konkrétan megegyeztünk abban, hogy a húsvéti ünnepek alatt közösen végzünk közúti ellenőrzéseket mindkét területen. Ez sikeresen megtörtént. Májusban Csongrád megyei partnereinkkel ellenőrizzük a gépkocsivezetőket. Egy másik találkozón a Békés megyei rendőrparancsnokkal megállapodtunk abban, hogy nyáron a határ mindkét oldalán közös rendőri szolgálatot indítunk a strandok környékén. Természetesen rendőreink nem büntethetnek a szomszédos állam területén, és ez fordítva is érvényes. Ez a tapasztalatcsere számunkra nagyon fontos.

– A rendőrség évek óta akut személyzethiánnyal küszködik. A schengeni csatlakozás után még több feladat vár önökre…

– Ez fontos tényező, de nem befolyásolja a küldetéseinket, mivel nagyon sok támogatást kapunk a csendőrségtől (főként vidéken vagy a települések közötti járőrözéseken), emellett a határrendőrséggel is együtt dolgozunk a szűréseken. Utóbbiak beolvadásával pedig a személyzethiány is megoldódik, másrészt az ő tapasztalataikat hasznosítani fogjuk.

– Arad megyét Európa kapujaként szokták emlegetni, ezért az elvárások is nagyok a csatlakozást illetően…

– Nagyon fontos a jövőre nézve – amikor már nem beszélünk határellenőrzésről –, hogy tisztában legyünk a lakosság szabad áramlásával. Uniós tagállam vagyunk, hamarosan pedig schengeni állam is, ugyanakkor az EU keleti kapuja, ami még nagyobb felelősséget jelent a bűnözés leküzdésének és megelőzésének szempontjából. Ebben nagy szükségünk lesz a bevándorlási hivatal támogatására is, hisz amennyiben lehetséges, ki kell szűrnünk, meg kell fékeznünk az illegális bevándorlók áradatát.

– Mit jelent ez a mozgásszabadság az egyszerű polgár számára?

– Természetesen a polgárok most is szabadon mozoghatnak, ez azonban a csatlakozás után kiteljesedik, viszont a határok jelentette korlát megszűnése bizonyos közbiztonsági veszélyeket is hordoz magával, melyeket az említett kiegészítő intézkedésekkel próbáljuk majd enyhíteni.