Vidéki gyökereinkből táplálkozni, megújulni

Normal 0 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Amint arról a tegnapi lapszámunkban, rövid összefoglalóban beszámoltunk, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, Kisiratos Önkormányzata és az RMDSZ Arad megyei szervezete csütörtökön Fűszerpaprika, mint hungaricum címmel nemzetközi gazdafórumot szervezett a kisiratosi kultúrotthonban. Ezt megelőzően, a szegedi Fűszerpaprika Kutató Intézet, illetve a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) szakemberei Nagylakon Zaha Ştefan, Zimándújfalun Kocsis István, Fazekasvarsándon Csipkár Imre, míg Kisiratoson Kovács Antal fóliasátorban nevelt fűszerpaprika kultúráit látogatták meg, értékelték az ott látottakat. Ezzel párhuzamosan dr. Torda Márta, a Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának az osztályvezetője a kisirtatosi községházán tárgyalásokat folytatott Kocsik József AMMGE-elnökkel és Rogoz Brigitta asszisztenssel.

 

Köszöntők, magvas előadás

A kultúrotthon nagytermében valamivel 13 óra után elkezdődött fórumon a közel 40 anyaországi és hazai mezőgazdasági szakembert és gazdálkodót házigazdaként Almási Vince polgármester köszöntötte, majd kitért a fűszerpaprika-termesztés kisiratosi hagyományaira, felsorolva a termesztés, a feldolgozás, illetve az értékesítés során tapasztalt nehézségeket is.

A továbbiakban a Péró Tamás ügyvezető elnök társaságában lévő Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök adott hangot elégedettségének, amiért ilyen színvonalas gazdafórumon vehet részt. A gazdálkodás hatékonyabbá tétele, a szövetségnek is fontos feladata, hiszen az Arad megyei magyarság kétharmada vidéken él, tehát valamilyen szinten a mezőgazdaságból, a gazdálkodásból termeli ki a megélhetését. Éppen ezért, kiemelten támogatják az AMMGE munkáját.

A továbbiakban dr. Torda Márta osztályvezető tartotta meg értekezését, amelynek elején tolmácsolta Tóth Katalin helyettes államtitkárnak a fórum résztvevőihez intézett szívélyes üzenetét. A továbbiakban kifejtette: kellenek a jó példák, amelyekből tanulni, jövőképet lehet adni a fiatalságnak. A mai rendezvény is ezt szolgálja, mivel a résztvevők, szakemberek társaságában meglátogatják egymás gazdaságait, megosztják a tapasztalataikat, meghallgatják a szakemberek véleményét is, hogy eldönthessék, hogyan lehet a jövőben hatékonyabban dolgozni, termelni. A Magyar Földművelésügyi Minisztérium az agrárium oldaláról kíván hozzájárulni az egységes Kárpát-medencei térség kialakításához, mert a térség mezőgazdasága nem választható szét a határok mentén. A középkelet-európai régió további erősítésében kiemelt szerep jut az agrár ágazatnak. Fontos feladat a határon túli agrárkapcsolatok fejlesztése, mivel az a Kárpát-medencei léptékű agrárfejlesztésnek, a vidéki térségek felemelkedésének, a szülőföldön való maradásnak a jövőben meghatározó területe kell hogy legyen. A termőföld, a hozzá kötődő ingatlanok mindig helyhez kötötten vannak jelen az adott térségben. A tárcának fontos szerepe, hogy a külhoni magyar társadalmat jó értelemben véve is röghöz kösse. Ennek meghatározó eleme lehet a Minisztérium által felkarolt Külhoni Falugazdász Program, melynek segítségével az ottani magyar gazdák hozzájuthatnak azokhoz az alapvető információkhoz, amelyek lehetővé teszik számukra a pályázati részvételt, a gazdasági fejlesztésekhez szükséges forrásokhoz való hozzáférést. Hasonlóan fontos a külhoni fiatal agrár-értelmiség kinevelése és támogatása, ezért a földművelési tárca ennek értelmében indította útjárta ösztöndíj- és gyakornok-programját, amelyek tényleges segítséget jelentenek, illetve vonzóvá teszik az agrárszakképzést a fiatalok számára. Nagy hátrány, hogy a kitűnő minőségű külhoni magyar természet még mindig nem ismert kellő mértékben, fejlesztésre és ajánlásra szorul az anyaországban, de a külhoni térségekben is. Ennek része, hogy a 2015. szeptember 23–27. között megszervezendő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon 200 négyzetméteres kiállítási területet biztosítanak a külhoni gazdálkodóknak, kiváló lehetőséget biztosítva termékeik népszerűsítésére, üzleti lehetőségeik bővítésére, piacszerzésre.

A mezőgazdaságra erőforrásként kell tekinteni, ami a külhoni magyarság számára a szülőföldön való megmaradás, boldogulás szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. „A világon a nemzet fogalmát az állampolgárság megjelölésére használják, nekünk, magyaroknak azonban más jelentősége van. Számunkra a nemzet egy magasztos fogalom, olyan közösséget jelent, amely a magyar nyelvet beszéli, számtalan kulturális és történelmi hagyománnyal rendelkezik, múltját egyformán értelmezi, hasonló törekvések és jövőkép jellemzi. Mint jelképes hatalom, nekünk a magyar szó a legnagyobb ereklye, kegyelethűség és becsület illeti. A magyar társadalom mindig a vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott megújulni. A vidék nem csupán profitérdekeket kiszolgáló tér, sokkal inkább társadalmi, kulturális, természeti értékek tárháza, a mai rendezvény is ezt bizonyítja” – sommázta mondanivalóját dr. Torda Márta osztályvezető asszony.

 

Eszmecsere, gazdatapasztalatok

A továbbiakban a vendéglátók által felajánlott finom ebéd mellett, illetve után őszinte, gazdaszellemű beszélgetéseken osztották meg egymással gondolataikat, tapasztalataikat az anyaországi, a Temes és Arad megyei szakemberek – köztük dr. Csősz János, a Bánsági magyar Gazdák Egyesületének az elnöke, aki Benkő Zsolt igazgatóval érkezett; Sipos György megyei tanácsos, nagygazda és Gál Mihály Tamás, a Mezőgazdasági Tájékoztató Iroda főtanácsosa –, együtt tervezve a közös jövőt.

Közben elbeszélgettünk a meglátogatott gazdák közül azokkal, akik jelen voltak. Amint Csipkár Imre elmondta, paprikakultúráját mintegy 15 szakember tekintette meg, és elégedetten nyilatkoztak a látottakról. Maga viszont jól tudja, hogy az idei termés nem olyan szép, mint első évben volt. Az ok felől a szakembereket is kérdezte, akik szintén gondolkodnak rajta. Eddig mintegy 10 mázsát szüretelt le a 420 négyzetméteres sátorból. Évente, teljes körű feldolgozással 360-400 kiló őrleményt állított elő, amit rendszeresen értékesített. A vetőmagot mindig a szegedi Paprika Kutató Intézettől vásárolta, elégedetett a terméssel, a belőle származó jövedelemmel.

Kisiratoson azt beszélik, ha Kovács Antal nem ültetett volna fűszerpaprikát, nem került volna sor a gazdafórumra sem. Próbáltam szóra bírni az érintettet, aki elmondta: egy 404 négyzetméteres fóliasátorban termeszt fűszerpaprikát, idén először. Ezelőtt vagy 15 évvel a szegedi paprikagyárnak egy félhektárnyi szabadföldön termesztett fűszerpaprikát. A fóliasátorban való termesztés szerinte egyszerűbb, de mintegy 7 ezer lej beruházást igényelt. Eddig csak egyszer szüretelt, még nem döntötte el, hogy nyersen adja-e le, avagy maga dolgozza fel. Emellett ugyanis a család 3 hektárnyi kertészetet is működtet, ahol dinnyét, padlizsánt, burgonyát is termesztenek. A kertészetének a bővítésére pályázatot írt, aminek a része a fóliasátor is.

Amint a fentiek is bizonyítják, a kisiratosi gazdafórum minden tekintetben hasznos, sikeres volt, ezért reméljük, további hasonló szakmai összejövetelek követik.

 

/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;}