Unitáriusok magas Déva várában

Zarándoklat az isteni igazsághoz

Írta:
2011. november 6. 22:21 (vasárnap) /

Élettel, fiatalos zsivajjal és magyar szóval telt meg szombaton magas Déva vára, az éves unitárius zarándoklat alkalmával. Körülbelül négyszáz, zömében fiatal unitárius zarándokolt el leróni kegyeletét Dávid Ferenc egyházalapító várbéli sírjánál.

A várbeli körülmények egyáltalán nem kedveztek a Kolozsvárról, Székelyföldről és Magyarországról érkezett zarándokoknak. A régészeti ásatások, s a vontatottan haladó felújítás miatt a várudvart immár évek óta lezárták a látogatók előtt, a zarándoklatra külön önkormányzati engedéllyel nyitották meg, mivel a közlekedés a fenti várudvarban – gödrök, állványok, kőhalmazok között – nemcsak körülményes, hanem igen veszélyes is.

Dávid Ferenc egyházalapító szellemisége azonban oltalmába vette a zarándokokat. A mostoha várbéli körülmények ellenére senki sem sérült meg, sőt, a természet is felmosolygott: szombaton kellemes őszi napsütésben hajtottak fejet a zarándokok a nagy reformátor előtt.

Miért is tettek meg több száz kilométert a zarándokok, hogy Déva várában gyűlhessenek össze? – kérdezte a szabadtéri ünnepi istentiszteleten Szabó Előd ürmösi (Brassó megye) lelkipásztor. Néhány nappal korábban, november elsején Erdélyben a temetők teltek meg élettel, akkor az emberek halottaikra emlékeztek. Szombaton az unitáriusok Dávid Ferenc egyházalapító sírjához erőt meríteni jöttek. Erőt meríteni Dávid Ferenc példájából, Jézus tanításából. Az igazságért jöttek, az isteni igazságért. Több, mint 400 évvel 1579-ben történt mártírhalála után Dávid Ferenc egyházalapító ma is összefogja az Erdélyben szétszórva élő, kis létszámú unitárius egyház híveit. Hiszen Jézus tanításait hirdette, melyek 2000 év után is aktuálisak, az isteni üdvösség és az igazság ma is ugyanolyan fontosak, mint bármikor. Nemcsak Dávid Ferenc kereste az igazságot, nemcsak ő merített erőt Jézus tanításából, hanem a dévai várba összegyűlt magyar zarándokok is. Erőt, hitet, bizalmat nyerni az élet kihívásaira, a mindennapi gondok legyőzésére és az igazság szolgálatára.

Dávid Ferenc vértanúsága, akárcsak Jézus keresztre feszítése, vagy az 1956-os magyarországi forradalom novemberi leverése korántsem jelentették az igazság legyőzését, csupán annak ideiglenes háttérbe szorítását, hangsúlyozta ünnepi felszólalásában Szabó László, a zarándoklatot szervező Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület (ODFIE) volt elnöke, a kolozsvári unitárius püspökség előadója. Mert az igazság mindig diadalmaskodik, Isten akarata legyőzhetetlen.

Mivel idén tizennegyedik alkalommal szervezték meg a felemelő érzésű éves zarándoklatot, mondhatni, hogy jelképesen konfirmált. Ezért az ODFIE javaslatára az idei egyetemes unitárius zarándoklat volt, míg az előzőek ifjúsági zarándoklatok voltak, mondta Popa Ilona, az ODFIE elnöke. Ami meg is látszott, idén a fiatalok aránya olyan 80%-ra csökkent a zarándokok között, míg az előző években szinte kizárólag fiatalok zarándokoltak el Déva várába, Dávid Ferenc sírjához.

Az unitárius egyház a legkisebb erdélyi magyar egyház, tízszer kevesebb hívet számlál, mint a református vagy római katolikus egyház, az unitáriusok viszont mindig is jóval számarányuk fölött vesznek részt az erdélyi magyar közéletben, hangsúlyozta Toró T. Tibor, aki nem politikusként, az EMNP alelnökeként, hanem tiszteletbeli unitáriusként szólt az egybegyűltekhez. A példás történelmi erdélyi felekezeti pluralizmus tiszteletére azt javasolták a budapesti kormánynak, hogy a nagyrészt Dávid Ferenc szorgalmazására született 1568-as tordai országgyűlést, mely a világon elsőként elfogadta a vallásszabadságot, Magyarország hivatalosan hungaricumként fogadja el.

Az ünnepi felszólalások után a kolozsvári teológia ifjú unitárius hallgatói Dávid Ferenc életművet méltató verses-dalos várjátékot adtak elő, majd  fáklyákkal és virágokkal a zarándokok lerótták kegyeletüket az egyházalapító várbéli emlékművénél. Ezután levonultak a városba, a 2003-ban felavatott templomba, ahol a kis létszámú, ámde roppant lelkes dévai unitáriusok házigazdaként meleg teával, szőlővel, aprósüteményekkel és dobostortával vendégelték meg a székelyföldi, kolozsvári és budapesti zarándokokat.

Hozzászólások