A börtönszakszervezetek tiltakozásokkal fenyegetőznek

A Börtönalkalmazottak Országos Szakszervezete (SNLP) tiltakozásokkal fenyegetőzik, ha az Alkotmánybíróság alkotmányosnak ítéli a szociális párbeszéd törvénykönyvét, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez és az Emberi Jogok Európai Bíróságához (CEDO) fordulnak a sztrájkhoz való jog megvonása miatt.

Az Országos Szakszervezeti Tömb, amely föderációhoz tartozik az SNLP az Alkotmánybírósághoz fordult a szociális párbeszéd törvénykönyve kapcsán, kifogásolva, hogy a tervezet megvonja a Börtönök Országos Igazgatósága (ANP) különleges státussal rendelkező alkalmazottjaitól a sztrájkhoz való jogot, áll a szakszervezet keddi közleményében.

Az Alkotmánybíróság döntésének függvényében az SNLP a következő időszakban dönt a tiltakozások ütemtervéről.

A szakszervezet képviselői elégedetlenek, mert azt állítják, hogy a szociális párbeszéd törvénykönyve révén a kormány megvonta a börtönökben dolgozó, különleges státussal rendelkező alkalmazottak sztrájkhoz való jogát.

Az SNLP szerint az előírás „egy utolsó pillanatban, titokban elkövetett, de előre tervezett gesztus az Igazságügyi Minisztérium, valamint a börtönigazgatóság részéről, hiszen zavarták őket a börtönszakszervezetek tiltakozásai, amelyek során bizonyos járandóságokat és méltányos munkakörülményeket követeltek”.

A szakszervezetek szerint a Románia által 1957-ben ratifikált nemzetközi törvénykezés (a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet rendelkezései) csak a katonai és rendőrségi alkalmazottak számára korlátozza a sztrájkhoz való jogot, márpedig a börtönalkalmazottak nem taroznak ide, éppen ezért a román parlament a 2004/293-as törvény révén biztosította ezen alkalmazottak sztrájkhoz való jogát.

Emlékeztetetnek: egyszer éltek ezzel a joggal, 2010 május 31-én léptek sztrájkba a törvényes előírások tiszteletben tartásával.

„A sztrájk tervét a vezetőséggel együtt dolgoztuk ki, azt maradéktalanul tiszteletben tartottuk, és semmiképpen nem veszélyeztettük a nemzetbiztonságot, semmilyen negatív töltetű esemény nem történt ez idő alatt. A szakszervezetek tiszteletben tudták tartani a törvényeket, és éltek egy megszerzett joggal. Meggyőződésünk, hogy a rahovai és jilavai börtönökben lezajlott sztrájk népszerűsítése zavarta a hatóságokat”, áll a közleményben.

A szakszervezetek nem kérnek bocsánatot Traian Băsescu államfőtől, amiért merték követelni jogaikat, sem pedig Emil Boc kormányfőtől, amiért megfogalmazták kéréseiket. Ioan Botiş volt munkaügyi minisztertől nem kérnek semmit, egy másodpercig sem hitték, hogy a törvény kezdeményezőjeként tisztességesen jár el.

„Tisztelt igazságügyi miniszter úr, nem éppen igazságos cselekedet a Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények megszegése és az elnyert jogok megvonása. Tisztelt ANP-igazgató úr, köszönjük szépen, hogy legfőbb elfoglaltságát a szakszervezetek jelentik”, állítják a szakszervezetek.

Felhívják továbbá a vezetők figyelmét egy sor olyan dologra, amelyre inkább figyelniük kellene, mint a szakszervezeti szabadság korlátozására.

Megemlítik a mintegy 100 000 túlórát, amelyet 2011. március 31-ig lehetett volna szabadnapokkal kárpótolni, a rossz munkakörülményeket, a személyzet ’70-es évekre emlékeztető felszereltségét, a személyzet védelmét és a jogi tanácsadást.

További jogaik a kockázati kártérítések, a 2004-ben halva született üdülési jegyek sorsa, az egészségre és biztonságra vonatkozó szabályok, amelyeket soha nem tartottak tiszteletben.

A szakszervezetek felhívják a figyelmet a tanulmányok által is kimutatott belső feszültségre, amelyet az alkalmazottak eladósodása, a jövedelmek csökkenése gerjeszt, és amely hozzáadódik a tevékenységnek megfelelő stresszhez, a fogdák túlzsúfoltságának veszélyéhez.

A Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt az alkotmánybírósághoz fordultak a szociális párbeszéd törvénykönyvének bizonyos rendelkezései miatt. Az óvást május 4-én bírálja el a taláros testület.

A kormány április 18-án vállalt felelősséget a szociális párbeszéd törvénykönyvéért. 

(Mediafax)