A kormány újabb elbocsátásokat tervez az állami vállalatoknál

A következő időszakban a kormány újabb elbocsátásokat hagy jóvá a bányászati, energetikai és honvédelmi ágazatokban, de az utcára kerülők számára ismét bevezetik a kiegészítő jövedelmet, amelyet akkor függesztenek fel, ha az állástalan elutasít egy munkahelyet arra hivatkozva, hogy túl kicsi a fizetés.

Tavaly, a költségvetési költségeket szabályozó törvénnyel a kormány úgy döntött, az állami vállalatoktól elbocsátottak nem részesülnek a havi kiegészítő jövedelemben. Erre az évre azonban a kormány sürgősségi kormányrendelettel vezeti vissza a havi kiegészítő jövedelmet, így próbálja elkerülni az elbocsátásokat követő hosszabb távú „társadalmi elégedetlenséget” – nyilatkozták hivatalos források.

A jogszabály azzal indokolja a havi kiegészítő jövedelem visszavezetését, hogy így próbálják csökkenteni az elbocsátások társadalmi hatását, megakadályozni, hogy a helyi közösség gyatra gazdasági társadalmi helyzete miatt hosszú távon elterjedjen „a bűnözés és a társadalmi elégedetlenség”.

A sürgősségi kormányrendelettel visszatérnek a korábbi rendszerre, amikor a kiegészítő havi jövedelmet a munkanélküli segéllyel egy időben állapítják meg, és ez egyenlő az utolsó három hónap nettó fizetéséhez viszonyított különbséggel, de nem több mint az elbocsátás évében a januári nettó átlagkereset.

A kiegészítő jövedelmet ugyanannyi ideig folyósítják, mint korábban, azaz 20 hónapig azoknak, akiknek legalább 15 év szolgálati idejük van, 22 hónapig, ha 15 és 25 év közötti az, és 24 hónapig 25 év szolgálati idő fölött.

A havi kiegészítő jövedelmet felfüggesztik azonban, ha az elbocsátott nem fogad el egy munkahelyet, mert elégedetlen a fizetés nagyságával, vagy ha nem vesz részt az átképző programokban.

A munkahely elutasítását csak akkor fogadják el, ha orvos által igazolt egészségügyi oka van.

A kormányrendelet indoklásában az is szerepel, hogy így próbálják csökkenteni az energetikai, bányászati és honvédelmi ágazatokban várható elbocsátások következményeit, de módosítják a 116/2006-os kormányrendeletet is, amely az állami vállalatoktól, helyi önkormányzatoknak alárendelt hatóságoktól elbocsátottak szociális védelmét szabályozza.

A dokumentum azt is leszögezi, megkapja a kiegészítő jövedelmet, mindenki, akit a bányavállalatoktól bocsátanak el a 2011–2018 közötti időszakban, a munkanélküli alap 2011-ben 84,6 millió lejjel, 2012-ben 102,2 millió lejjel, 2013-ban 63,6 millióval, 2014-ben 43,5 millióval, 2015-ben 30,8 millióval, 2016-ban 18,8 millióval, 2017-ben 8 millióval, 2018-ban 6,8 millió lejjel nő majd.

Hivatalos források szerint a bányászatból idén néhány száz, talán több mint 500 személyt bocsátanak el.

Marin Condescu az Energiaipar, Bányászat Országos Szövetségének elnöke azonban tavaly év végén azt nyilatkozta, hogy 2011. március 1-jétől 4290 alkalmazottat bocsátanak el az összesen 19 000 alkalmazottból az olténiai bánya és energetikai vállalatoktól.

Február elején, a gazdasági miniszter mondta el, az IMF-fel kötött megállapodás szerint a hétből négy bánya marad meg, hármat állami támogatással 2018-ig bezárnak.

Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője azt nyilatkozta, hogy az IMF azt akarja, válasszák külön az életképes bányákat a veszteségesektől, ez utóbbiak hiányát csökkentsék minimálisra, és ez azt jelentheti, hogy ezeket az egységeket még 2018 előtt be kell majd zárni.

Február 7-én, az IMF-fel folytatott megbeszélés után a szakszervezeti vezetők azt nyilatkozták, a Zsil-völgye robbanhat néhány napon belül, mert nincs pénz a fizetésekre, és, ha a kormány nem intézkedik, számíthat egy újabb bányászjárásra.