A palesztin ENSZ-tagság megosztja az EU-t

Megpróbálnak kompromisszumra jutni a palesztin ENSZ-tagság ügyében az Európai Unió külügyminiszterei pénteken kezdődő kétnapos informális találkozójukon a lengyel tengermelléki Sopotban – írta a Rzeczpospolita című lengyel lap pénteken.

A második félévi lengyel EU-elnökség rendezvényeinek sorába illeszkedő csúcson jelen van Catherine Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és magyar részről Martonyi János külügyminiszter is.

Szeptember 21-én az ENSZ Közgyűlésén szavazást tarthatnak Palesztina teljes jogú ENSZ-tagságának ügyében, miközben az EU kivételesen megosztott ebben a kérdésben. A sopoti csúcson kiderül, hogy lehetséges-e egyáltalán közös álláspontra jutniuk az uniós külügyminisztereknek – írja a lap.

Az EU-tagállamok egy része ellenzi az egyoldalú palesztin lépést, szerintük a jövőbeni palesztin állam csak Izraellel történő tárgyalások eredményeként jöhet létre. Mások viszont – elfásulva a közel-keleti tárgyalások tartós bénultságától – támogatnák a palesztin kérést. Az országok egy további csoportja kényelmetlen helyzetben van: egyrészt támogatják a palesztin törekvéseket, másrészt viszont nem akarják Izraelt sarokba szorítani. Lengyelország is azok közé tartozik, akiknek nehéz lenne a palesztin ENSZ-tagság ellen szavazni, hiszen 1988-ban elismerte Palesztinát, miközben Izrael egyik legszorosabb szövetségesének számít.

Hivatalosan eddig egyetlen EU-tagország sem nyilvánította ki álláspontját. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy nem tudni, a palesztinok valóban benyújtják-e a kérvényt, és ha igen, milyen formában teszik ezt. Kérhetik függetlenségük teljes elismerését. Egy ilyen folyamodvány valószínűleg megkapná az ENSZ-tagországok kétharmadának az elismeréshez megkövetelt támogatását, de ezt meg kellene még erősítenie a Biztonsági Tanácsnak is, ahol az Egyesült Államok bizonyosan vétóhoz folyamodna. Ezért a palesztin vezetők azt mérlegelik, nem lenne-e „kifizetődőbb” számukra, ha csupán jelenlegi, megfigyelői státusuk magasabb szintre emelését kérnék, amihez nincs szükség az ENSZ BT támogatására.

Így a palesztinoknak lehetőségük lenne panasz benyújtására a Nemzetközi Büntetőbírósághoz a megszállt területeken alkalmazott izraeli politika miatt, vagy akár ENSZ-békefenntartók kiküldését is kérhetnék – írja a Rzeczpospolita.

(hirado.hu/MTI)