A szolidaritás, az összefogás példája

Az RMDSZ szórványstratégiájának alappillére az, hogy erős, önálló magyar tanintézményeket, kulturális, közösségi központokat hozzunk létre a szórványközösségek számára: most megérett az idő arra, hogy ez a stratégia kiegészüljön a Székelyföld és a szórványközösségek közötti szolidaritást, összetartozást erősítő új együttműködési formákkal – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Tordán, a székelyföldi megyék közös közösségépítő programja keretében rendezett szórványkonferencián. A Hargita és Kovászna megyék által kezdeményezett program azzal a céllal jött létre, hogy kulturális és más jellegű rendezvények szervezése révén erősítsék a szórványban élő magyarok önazonosság-tudatát, a tömbmagyarság és a szórvány szellemi kötelékeit.

A tordai polgármesteri hivatalban tartott eseményen a szövetségi elnök mellett többek között jelen volt Borboly Csaba és Tamás Sándor, a Hargita illetve a Kovászna megyei Tanács elnöke, Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, Sógor Csaba EP-képviselő, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, de részt vettek Beszterce Naszód, Kolozs, Fehér és Temes megyék szórványmagyarságának képviselői is.

Az esemény fővédnöke, Markó Béla úgy értékelte, az elmúlt évek számos pozitív példája azt bizonyítja, hogy kellő elhatározással, következetes munkával megállíthatóak, mi több, helyenként megfordíthatóak a szórványközösségek életét meghatározó kedvezőtlen folyamatok: a lemorzsolódás, a további szórványosodás. Bizonyosságot nyert, hogy egy közösség szórványban is megmaradhat és erősödhet – mutatott rá. Az elnök leszögezte: tévednek azok, akik a Székelyföld jövőjét, sorsát szembeállítják a szórvány sorsával, és azoknak sincs igazuk, akik lemondóak a szórványság megmaradásának tekintetében. Mindkét közösség különböző, sajátos helyzetben van, az RMDSZ-nek pedig mindkét helyzetben megoldást kell találnia – hangsúlyozta a szövetségi elnök.

A Szövetségi elnök arra emlékeztetett: pár évvel ezelőtt sokan még álomnak, egy deklaratív célnak tekintették a tordai magyar iskola létrehozását, ma már azonban egy erős magyar tanintézmény működik a városban.

Markó Béla dicséretesnek és követendőnek nevezte a székelyföldi megyék kezdeményezését, amely fontos példája annak, hogy az erdélyi magyarság ma is csupán összefogással, szolidaritás révén válhat erős közösséggé.

Borboly Csaba azt hangsúlyozta: a székelyföldi megyék által létrehozott program célja, hogy a többségből származó előnyöket és eszközöket a szórványmagyarok javára is fordítsák. Ez a kapcsolat azonban nem egyoldalú, hiszen a székelyföldiek, a székelyek is tanulhatnak a szórványban élőktől: toleranciát, kitartást, de főként azt, hogy miként lehet nehéz körülmények között megőrizni a nemzeti önazonosságot – mutatott rá Borboly Csaba.