Angela Merkel vereségéről ír a német sajtó

Egybehangzóan Olaszország és Spanyolország győzelmeként és Angela Merkel német kancellár vereségeként értékelték német lapok az uniós csúcstalálkozón az Állandó Euróövezeti Válságkezelő Rendszerrel (ESM) kapcsolatban kötött megállapodásokat.

A Die Welt című konzervatív napilap az internetes kiadásában Merkel veresége egy történelmi éjszakán címmel közölt kommentárt.

A legnagyobb példányszámú német napilap, a Bild internetes kiadásában Olaszország és Spanyolország az EU-csúcson is győz – Merkel behódol címmel, a legnagyobb olvasottságú hírportál, a Spiegel Online pedig Az éjszaka, amikor Merkel veszített címmel számolt be a csúcsról.

A liberális Tagesspiegel Merkel meghajol az olasz és a spanyol nyomás alatt címmel közölt összefoglalót a honlapján.

A Bild beszámolója szerint a megállapodás lényege az, hogy az euróövezeti válságállamok a jövőben könnyebben juthatnak támogatáshoz az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer révén (ESM), a bajba jutott bankok pedig állami közreműködés nélkül, közvetlenül kaphatnak forrást az ESM-től. Mindez „fordulópont a válságkezelés politikájában, Angela Merkel feladta szilárd álláspontját” – írta a Bild.

A Spiegel online szerint a megállapodás lényege az, hogy az euróövezeti államoknak csak az Európai Bizottság (EB) országspecifikus ajánlásaiban megfogalmazott iránymutatásokat kell követniük ahhoz, hogy támogatáshoz juthassanak az ESM-től, és nem kell további megszorításokkal járó költségvetési kiigazító programot indítaniuk, mint a görög, az ír és a portugál esetben.

Mindazonáltal a támogatási kérelmeket továbbra is a trojka – az EB, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasa – bírálja el. A másik lényeges elem az, hogy az ESM a jövőben közvetlenül is támogathat bankokat, de csak azt követően, hogy az EKB szervezetén belül kialakítják az új bankfelügyeleti hatóságot, amiről a végső döntést az év végéig hozzák meg.

Mindez „Merkel súlyos veresége” – írta a Spiegel online.

A kancellár szerette volna elkerülni, hogy a német törvényhozásban az ESM és a fiskális paktum ratifikációjáról szóló pénteki szavazás előtt további engedményekre kényszerüljön a dél-európai országokkal szemben, és tanácsadói a csúcstalálkozó előtt még kizárták azt a lehetőséget, hogy fellazítják fel az ESM-re vonatkozó szabályokat.

Az értekezlet végén azonban „már nem annyira szigorú” az a „szigorú feltételrendszer, amelyhez a német kormány ragaszkodott” az ESM-mel kapcsolatban - írta a Spiegel.

A lap szerint a döntés felvet egy sor kérdést. „Mi történik most azokkal az országokkal, amelyek az Ideiglenes Válságkezelő Alaptól (EFSF) kaptak pénzt? Brüsszel szerint a görög, az ír és a portugál program nem változik, ámde a megállapodás felébresztheti a mohóságot, különösen a görög kormánynak szolgáltathat újabb érvet a megszorításokat előirányzó program újratárgyalásához” – írta a Spiegel Online.

A Die Welt megjegyezte: a kancellár már több mint 20 válságkezelő csúcstalálkozón vett részt, de „a péntekre virradó éjszakát biztosan soha nem felejti el”, hiszen az értekezlet eredményei „valószínűleg fordulópontot hoznak a válságkezelésben, mert Merkel dél-európai ellenfelei több ízben is odébb tudták tolni a Berlin által kijelölt határokat”.

Az, hogy a bankok közvetlenül kaphatnak tőkeinjekciót az ESM-től, Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök „győzelme, mert kormányának nem kell újabb adósságba vernie magát”, és csökkenhetnek állampapírjainak kamatai is. Angela Merkel mostanáig „kategorikusan elutasította” ezt a megoldást, arra hivatkozva, hogy az euróövezetben nincsen olyan hatóság, amely ellenőrizheti a tagállami bankokat. A felügyeleti jogosítványok a nemzeti hatóságoknál vannak, ezért a kormányokon keresztül kell eljuttatni az ESM forrásait a bankokhoz, hogy legyen olyan szereplő, amelyiken számon lehet kérni a közösségi támogatás felhasználását. A problémát azonban orvosolhatja a megállapodásnak az a része, amely szerint az EKB feladatköre felügyeleti funkcióval bővül – írta a Die Welt.

A bankokra vonatkozó megállapodásnál „drámaibb” az ESM és az EFSF eszközeinek „rugalmasabb és hatékonyabb” felhasználására vonatkozó megállapodás, mert az „a trojka és a német megszorítási diktátum végét” jelentheti.

A megállapodás értelmében euróövezeti tagállamok állampapírjaik felvásárlására kérhetik az alapokat, és ehhez csak az EB előírásait kell teljesíteni. Ez Mario Monti olasz kormányfő győzelme, aki „keményen ellenállt” annak, hogy a trojka felügyelete alá helyezze országát – írta a konzervatív lap.

A liberális Tagesspiegel szerint „Merkel meghajolt a spanyol és az olasz nyomás alatt”, hiszen mostanáig „határozottan elutasította” a válságkezelő eszközrendszer kiterjesztését, most pedig „meg kell magyaráznia a Bundestagban az ESM és a fiskális paktum ratifikációja előtt, hogy miért járult hozzá a bankok közvetlen támogatásához és az állampapír-vásárláshoz”.

(hirado.hu/MTI)