Az ortodox egyház a Gozsdu-vagyon visszaszerzését sürgeti

Intézkedéseket sürget a Gozsdu-vagyon visszaszerzése érdekében az ortodox egyház kolozsvári érsekségének a zsinata.

Az ülésről kiadott közlemény szerint a zsinat tagjai kinyilvánították elvárásukat, hogy a nagyszebeni székhelyű erdélyi és a temesvári székhelyű bánsági érsekséggel közösen a kolozsvári érsekség tegyen nyilvános lépéseket a Gozsdu-örökség megszerzése és kezelése végett.

Decemberben Victor Ponta bejelentette, elemzi a budapesti Gozsdu-vagyon helyzetét, és kérni fogja, hogy vagy a parlament hozzon létre egy vizsgálóbizottságot ebben az ügyben, vagy a kormány ellenőrző testülete és más állami intézmények.

Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu; 1802, Nagyvárad–1870, Budapest) a 19. század második felében sikeres ügyvéd volt Budapesten, és alapítványt hozott létre „a tanulni vágyó magyarországi és erdélyi ortodox román fiatalok” támogatására. Az alapítvány vagyonát 1952-ben a magyar állam kisajátította. A két ország 1953-ban egyezményt írt alá, amelyben kölcsönösen lemondtak mindennemű vagyoni követelésről egymással szemben, de a kilencvenes évek második felében létrehozott nagyszebeni Emanuil Gojdu ortodox alapítvány jogutódként lépett fel, és ezen a címen szerette volna megkapni a vagyont.

A Gozsdu-vagyonról szóló román–magyar vitát ideiglenesen lezárta a két ország külügyminisztere által kötött 2005-ös megállapodás, amely egy új Gozsdu Közalapítvány létrehozását rögzítette. Ebben a felek vállalták, évente 200 ezer eurós állami költségvetési támogatást juttatnak az alapítványnak, amely ösztöndíjakkal, csereprogramokkal, a Gozsdu Manó Emlékmúzeum és Stratégiai Partnerségi Intézet létrehozásával szolgálta volna a magyar–román közeledést.

A megállapodást ratifikáló bukaresti kormányrendeletet azonban 2008-ban a szenátus érvénytelenítette, és ezzel Románia egyoldalúan felmondta a 2005 és 2008 között hatályos magyar–román Gozsdu-egyezményt.

(Transindex/MTI)