Az összehangoltság és egység szellemében tanácskoztak az EU-vezetők

Az összehangoltság, fegyelem és egység szellemében tanácskoztak az EU-vezetők az Európát próbára tevő gazdasági helyzet javításáról – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben magyar újságírókkal az uniós állam-, illetve kormányfők tanácskozása után. 

Európának alapvető változásokra van szüksége, az eddiginél bátrabb cselekvés kell – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az élen halad – természetesen nem a gazdaság és a pénzügyek állapotát tekintve, hanem a cselekvés gyorsaságát, az új teendők felismerését illetően.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tisztességes közteherviselést célzó bankadó gondolatát most fogadták el az európai vezetők, míg a 29 pontos magyar gazdasági akciótervben már szerepel ez a célkitűzés. Elmondta: az, hogy az EU-csúcs döntése értelmében a tagországoknak adók és illetékek rendszerét kell bevezetniük a pénzügyi szektorra, kettős célt szolgál. Az egyik a tisztességes tehermegosztás – ennek felel meg Magyarországon a szektortól elvárt 200 milliárd forintos hozzájárulás –, a másik a kockázatkezelés, esetleges jövőbeli válsághelyzetek elhárítása.

Orbán kitért arra is, hogy a főbb magyarországi gazdasági célkitűzések egybeesnek az európai célkitűzésekkel.

„Fontos a pénzügyi fegyelem, de a kulcs a növekedés” – idézte az EU-csúcson többek által megfogalmazott prioritást. Az Európa 2020 elnevezésű uniós foglalkoztatási és növekedési stratégia és a magyar törekvések párhuzamosságára példaként hozta fel: az Európa 2020 célul tűzi ki, hogy tíz esztendő múlva a kontinensen a fiatalok 10 százalékánál nagyobb arány ne essen ki az oktatási rendszerből, míg Magyarországon a szakképzés reformját tervezik.

Az EU-országok által kialakítani kívánt, úgynevezett közös „gazdasági kormányzásról” azt mondta a magyar kormányfő, hogy az a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását célozza, és problémákat megelőző, illetve kiigazító eszközöket teremt majd. A prevenciót fogja szolgálni, hogy a kormányok még a parlamenti vita előtt be fogják nyújtani az EU-hoz saját költségvetési tervezeteiket – sőt, azok két-három éves perspektivikus terveit is –, így mód lesz az esetleges anomáliák kiszűrésére. Szintén preventív eszköz lesz a statisztikai adatszolgáltatás minőségének javítása, uniós ellenőrzése. Ha szükségessé válik – például az állami eladósodás túlzott mértéke esetén –, a kiigazítást szankciók is szolgálhatják.

Orbán Viktor az MTI kérdésére elmondta: a lehetséges szankciós intézkedések körét illetően az uniós vezetők most nem bocsátkoztak részletekbe, ám attól a gondolattól a résztvevők elzárkóztak, hogy az uniós alapszerződés módosítását igénylő szankcióformákat vezessenek be. Az uniós intézményekben folyó tervezés során felmerültek olyan elképzelések, hogy a követelményeket megszegő tagállam szavazati jogát akár fel is lehetne függeszteni az unióban. Ezt azonban, többek álláspontja szerint, nem lehet keresztülvinni a Lisszaboni Szerződés módosítása nélkül. Orbán – anélkül, hogy konkrétan minősítette volna az egyes elképzelhető szankcióformákat – elmondta, hogy a 27 uniós ország vezetője szerint a lehetséges intézkedéseknek a jelenleg érvényes alapszerződési kereteken belül kell maradniuk.

Olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia Európának a következő 10-15 évben, amely a munkahelyek számának radikális növelését eredményezi – vélekedett Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök hozzátette: versenyelőnyt jelent Magyarországnak az Európai Unión belül a következő két-három évben a politika, mert az új magyar politikai viszonyok rugalmas, gyors, határozott és következetes kormányzati magatartást tesznek lehetővé. Mint fogalmazott, korábban a politika kockázati tényezőt jelentett Magyarország számára.

(MTI)