Csernobil: hallgatnak az áldozatok millióiról

A mai napig csak találgatásokat, egymásnak ellentmondó számadatokat ismerünk arról, hány halálos áldozata volt (és van) a történelem legnagyobb méretű nukleáris balesetének. 

1986. április 26-án, amikor atomcsapás méretű katasztrófa érte a Szovjetuniót, Moszkva és a megszállt országok vezetése szigorú hírzárlatot rendelt el, s óvintézkedések helyett még öt nap múlva, május 1-jén is tömegeket vezényeltek ki az utcákra.

Huszonnégy esztendővel ezelőtt, 1986. április 26-án következett be a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. A Kijevtől 130 kilométerre létesített erőműben 1000 megawattos, úgynevezett könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. Április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktora ellenőrizhetetlenné vált, s pár másodperc múlva két robbanás vetette szét.

A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, s tíz napon át égő tűz keletkezett a reaktorban. Nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés került a levegőbe, több százszor annyi, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

(hírTV)