Csökken az EP-képviselők száma

Az EP-képviselők száma jelenleg 754, Horvátország nyáron várható csatlakozásával 766-ra emelkedik majd. A Lisszaboni Szerződés szerint viszont jövőre az EP képviselői nem lehetnek többen 751-nél.

Tizenkét európai uniós tagállam – köztük Magyarország – elveszít egy-egy képviselői helyet az Európai Parlamentben (EP) a következő, valószínűleg jövő májusban tartandó választásokat követően – erről döntött szerdán az Európai Parlament. Az EP-képviselők száma jelenleg 754, Horvátország nyáron várható csatlakozásával 766-ra emelkedik majd. A Lisszaboni Szerződés szerint viszont jövőre az EP képviselői nem lehetnek többen 751-nél. A szerződés értelmében egyetlen tagállamnak sem lehet 96-nál több képviselője az EP-ben, ezért a legtöbb mandátummal bíró Németország mindenképpen automatikusan elveszít a neki járó 99-ből három képviselői helyet a jelenlegi ciklus végén. A mostani döntés alapján további egy tucat tagállam kénytelen megválni egy-egy EP-képviselői mandátumtól. A kérdésben az Európai Tanácsnak kell kimondania a döntő szót, méghozzá teljes egyhangúsággal.

A 2014–2019 közötti parlamenti ciklus képviselői helyeit nem önkényesen, hanem objektíven meghatározott feltételek alapján kell kiosztani – áll az EP állásfoglalásában, amelyet 536 képviselő támogatásával, 111 „nem” szavazat ellenében, 44 tartózkodás mellett fogadtak el. „Figyelembe kell venni a népességszám változását, és úgy kell módosítani a mandátumok elosztását, hogy minden tagállam legfeljebb egy képviselői helyet veszítsen” – ismerteti az EP sajtószolgálata a parlamenti döntés részleteit. Magyarországon kívül Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Portugália és Románia lesznek azok az országok, amelyek eggyel kevesebb képviselőt küldenek majd az EP-be, és Horvátországnak is eggyel kevesebb lesz annál, mint amennyire korábban számíthatott.

„A képviselői helyek egyenletes elosztásához radikálisabb megoldást kellett volna javasolnunk, de akkor egyes tagállamok ennél több helyet veszítettek volna, míg mások még a mostaninál is több mandátumhoz juthatnának. De számíthattunk-e arra reálisan, hogy akár az EP, akár az Európai Tanács elfogad egy radikális megoldást?” – tette fel a szónoki kérdést a téma néppárti, lengyel jelentéstevője. „Ez a legkevésbé rossz megoldás” – kommentálta az állásfoglalást Roberto Gualtieri olasz szocialista képviselő, az ügy másik raportőre.

Az EP sajtószolgálatának közleménye azt is ismerteti, hogy az uniós parlament 2015 végéig kidolgoz egy olyan rendszert, amelynek segítségével a tagállami mandátumokat „objektív, méltányos, hosszú távon is fenntartható és átlátható módon” lehet majd elosztani a 2019-es EP-választások előtt. A rendszer képes lesz tükrözni a demográfiai változásokat és a tagállamok számának változását – áll az EP közleményében, amely arra is kitér, hogy hasonló okokból a legfőbb uniós döntéshozó szerv, az Európai Unió Tanácsa esetében is felülvizsgálatra szorulhat a szavazási rend. Erre az EP véleménye szerint az uniós szerződések felülvizsgálatára összehívandó konvent keretében kellene sort keríteni.

(hirado.hu/MTI)