Ha túl gyorsan fékezel, kockáztatod, hogy az utasok megütik magukat

Mircea Geoană, a szenátus elnöke egy blogbejegyzésében úgy értékeli, hogy a magyar alkotmány módosítása egy „lecke”, és azt mondja, „ha túl gyorsan nyomod a féket, azt kockáztatod, hogy az utasok a tetőbe ütik a fejüket”.

„Az az igazság, hogy jó lecke számunkra az, ami a magyar alkotmány módosítása körül történik. Ha túl gyorsan, túl váratlan intézkedéseket hozol, ha túl gyorsan nyomod a féket, azt kockáztatod, hogy az utasok a tetőbe ütik a fejüket. Talán nem véletlen, hogy nálunk is napirendre kerültek ismét az alkotmánymódosítással kapcsolatos tárgyalások, de ezúttal sokkal bizonytalanabbul. Ugyanakkor az is igaz, ha nehéz az élet, egyre kevesebb a pénz, nőnek a társadalmi feszültségek és egyre vitatottabbak a kormányzati döntések, életmagra kapnak a nacionalista, szélsőséges eszmék. Ez valahol érhető, ha mind többet veszel el az embertől, ő elmenekül valami olyasmibe, amit nem lehet megadózni, nem lehet rá áfát kiszabni: a büszkeségébe, identitásába, történelmébe. Mi több, pszichológiailag minden alkalommal visszatér abba az időbe, amikor jó volt az élete, fényes volt a jövője”, írja Geoană.

Úgy értékeli, a feszültségeket az élénkebb párbeszéddel, gazdasági partnerséggel lehet oldani.

Mircea Geoană szerint „több ponton jogosak az európai partnerek aggodalmai” és blogjában megjegyzi, az új magyar alkotmánnyal kapcsolatos legjelentősebb kifogás az, hogy Magyarország felelős a szomszédos államokban élő magyarokért.

„Úgy gondolom, a magyar alkotmány kapcsán megfogalmazott bírálatok nagy része jogos. Úgy gondolom, kevés jót hoz a jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzetben az ultrakonzervatív, nacionalista megközelítés. Ugyanakkor úgy gondolom, az Európai Unió nagy lehetőséget jelent, lehet, hogy az egyetlent, az összes tagország számára. Az európai modell és terv sikere nemcsak a partnerek számára fontos, de a globális makrogazdasági és politikai összefüggések szempontjából is. Egy erős, egységes Európa kiegyenlítheti a mérleget Kínával vagy Indiával”, írja Geoană.

Véleménye szerint a magyar alkotmány elfogadását az elmúlt évek gazdasági és társadalmi összefüggései szempontjából kell nézni.

„Magyarországnak feszült volt a kapcsolata az elmúlt években az IMF-fel, azzal a nemzetközi pénzintézettel, amelyet az összes gondokkal küszködő ország megkeresett és a tavaly év közepén Orbán Viktor miniszterelnök egy komoly megszorító tervet javasolt. Dicséretes a magyarok büszkesége, hogy saját erejükből próbálnak kilábalni a válságból, és vérre menően próbálnak alkalmazni egy ambiciózus, de szociális szempontból költséges programot. De mindezek az erőfeszítések sebeket ejtettek a polgárokon, és megnőtt az ultrakonzervatív, nacionalista politikák népszerűsége. A társadalmi, gazdasági gondokkal is magyarázható, a nacionalista Jobbik választási eredménye”, írja a szenátus elnöke.

Geaonă szerint az EU-nak közbe kell lépnie, mert késlekedés nélkül büntetni kell mindent, ami eltér az európai többség véleményétől.

„Ha nem, tehetetlenül figyeljük mindannyian egy Trianon utáni doktrína kialakulását, amely egyaránt veszélyes az európai építményre és a magyarok szomszédaira. Éppen azért, hogy elkerüljük ezeket a felesleges és ártó feszültségeket 2002-ben aláírtuk a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerséget a XXI. századi Európáért”, mondotta Geoană.

A szenátus elnöke szerint a magyar alkotmány preambulumát, „amely leszögezi, hogy gyakorlatilag minden határon túli magyart képviselnek”, európai körökben úgy értékelik, hogy szinte irredenta beavatkozás más országok belügyeibe. „Nem gondolom, hogy az irredentizmus veszélye reális a XXI. században, amikor mindannyian az EU tagjai vagyunk. De a kérdés érvényes és komolyan kell venni. A legnagyobb veszély, hogy bátorítják a Magyarország határain kívül élő magyarok, főleg gazdasági és pénzügyi fusztrációit. Amikor az élet egyre drágább, csökkennek a jövedelmek, a vásárlóerő, amikor egyre rosszabb az életszínvonal, egyszerű megoldást ajánlanak a szomszéd államokban élő magyaroknak: a kollektív megoldáskeresés helyett az anyaországhoz fordulhatnak, amely az alaptörvényében vállal felelősséget sorsukért. Tehát nyitott a lehetőség mindenféle értelmezésre, amely feszültséghez vezethet a nemzeti közösségek között”, írja Geoană. (Mediafax)