Kan Naoto atommentes Japánt ígért

A japán miniszterelnök a Hirosimában az atomtámadás 66. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen ismét elkötelezte magát amellett, hogy egy atomenergia-mentes társadalom megteremtésén fáradozzon.

„A katasztrofális, márciusi, fukusimai baleset radioaktív környezetszennyezést okozott, és óriási aggodalmat keltett mind Japánban, mind az egész világon. Csökkenteni fogom Japán függését az atomenergiától, hogy közelebb vigyem az országot egy atomenergiától független társadalom megteremtéséhez. Nagyon sajnálom, hogy hittem az atomenergia biztonságmítoszában” – jelentette ki Kan a hirosimai Békeparkban megtartott ünnepségen. Japán teljesen felülvizsgálja energiapolitikáját, és egyre inkább a megújuló formák felé fordul – tette hozzá.

Mint minden évben, most is az atombomba ledobásának pillanatában, reggel 8 óra 15 perckor egyperces csenddel tisztelegtek az ünnepségen részt vevők. Miután Japánban nagyon gyakoriak a földrengések, sokaknak az a véleménye, hogy teljesen fel kell hagyni az atomenergia-termeléssel.

„A japán kormánynak teljesen el kellene fogadnia, hogy ez a valóság, és a lehető leghamarabb felül kellene vizsgálnia energiapolitikát” – jelentette ki az ünnepségen Macui Kadzumi hirosimai polgármester. Több évtized óta ez volt az első eset, amikor a hirosimai polgármester az augusztus 6-i megemlékezésen megkérdőjelezte az ország törekvését az atomenergia fejlesztésére.

1945. augusztus 6-án reggel a B-29 típusú Enola Gay amerikai bombázó dobta le az atombombát Hirosimára. A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé, az áldozatok pontos számáról csak becslések léteznek: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, az amerikai felderítés 139 ezerre tette a számukat. Az áldozatok többségének halálát nem maga a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, omlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében vesztették életüket.

A sugárfertőzés okozta károsodások pontos természete ma sem ismert, de addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, és még mindig születnek gyermekek genetikai torzulásokkal. A kérdések továbbra is kérdések maradtak: szükség volt-e Hirosimában, de főként két nappal később Nagaszakiban az atombomba bevetésére.

Augusztus 6-át 1978-ban a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánították, örök emlékeztetőül. 1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező átfogó atomcsend-szerződést.

(hirado.hu/MTI)