Kerekasztal beszélgetés a Kós Károly Akadámia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Televízió szervezésében

– A népszámlálás eredménye, „sikeressége” rendkívül fontos az erdélyi magyarság közérzete szempontjából, de ennek a szimbólikus üzeneten túl, konkrét, jogi tétje is van: a magyar közösség valós számától függ ugyanis több, az anyanyelvhasználathoz kapcsolódó alapvető jog is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen tartott kerekasztal beszélgetésen. 

A Kós Károly Akadámia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) által közösen szervezett eseményen Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Székely István politológus, valamint Kapitány Balázs, a magyarországi Népességtudományi Kutatóintézet tudományos titkára tartott előadást a népszámlálással kapcsolatos kérdésekről. Moderátor Ungvári Zrinyi Imre egyetemi tanár volt. A miniszterelnök-helyettes, aki a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke is, kifejtette: a népszámlálás fontosságát jelzi, hogy az RMDSZ az előző népszámlálásokhoz képest lényegesen nagyobb és átfogóbb mozgosító kampányt indított, amelynek célja, hogy mindenki bátran vállalja nemzeti hovatartozását. Mint mondta, nem híve a szimbólikus gesztusoknak, cselekedeteknek, az azonban tény, hogy a „hányan vagyunk” kérdésnek fontos jelképes üzenete van, amely befolyásolja az egész közösség közérzetét, jövőképét. Markó Béla ugyanakkor úgy látja, bár a nemzeti identitás megőrzését szolgáló eszközöknek elvileg nem kellene az adott közösség számától függniük, ez jelenleg mégis számos kisebbségi jog esetében igaz: ilyen az anyanyelvhasználattal kapcsolatos húsz százalékos küszöb, amelyet az RMDSZ-nek hosszas politikai küzdelmek nyomán sikerült elérnie 1999-ben. Ennek értelmében, azokon a településeken, ahol a magyarság aránya eléri a 2o%-ot, ott kötelező módon biztosítani kell a magyar nyelv használatát a közintézményekben, a közigazgatásban. A törvény ezt nem zárja ki a 2o% alatti népességarány esetében sem, ám ez már a helyi önkormányzat döntésén múlik. Ennek kapcsán bejelentette: az RMDSZ célként fogalmazza meg a nyelvhasználati küszöb 1o%-ra való csökkentését. A népszámláláson való részvétel és a nemzeti identitás megvallása bizonyos értelemben egy szolidaritási aktus is, hiszen a nemzeti hovatartozás kinyilvánítása meghatározza nemcsak a magunk, hanem a nemzettársaink jogi helyzetét, kilátásait is – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

Székely István politológus rámutatott, hogy amióta Románia az Európai Unió tagja, bizonyos játékszabályokat be kell tartania. Felhívta a figyelmet, hogy van magyar űrlap minden kérdezőbiztosnál ott, ahol a magyarság eléri a 20%-ot. Ez internetről is letölthető, és akit érdekel, a www.nepszamlalas.ro honlapról mindent megtudhat. Elmondta ugyanakkor, hogy a hivatalos állam által szervezett kommunikációnak is van magyar összetevője.

Székely István szerint az erdélyi magyarság jelenleg demográfiai szempontból „nem áll rosszul”, a felmérések ugyanis már évek óta azt mutatják, hogy az erdélyi magyarok demográfiai tendenciái általánosságban pozitívak, szemben a román nemzetiségűek negatív mutatóival. A szakember rámutatott: a 2007-es európai uniós csatlakozást követően megugrott a romániai külföldi munkavállalása, ebben a folyamatban azonban a romániai magyarok jelentősen alulreprezentáltak. Mindez arra enged következtetni, hogy - bár abszolút számokban lesz csökkenés-, az erdélyi magyar közösség az országon belül tartani tudja eddigi számarányát. Hangsúlyozta, hogy a népszámlálás során két szintű kódolással összesítik az eredményeket: azok, akik székelynek vagy „ungurnak” vallották magukat, azokat a második kódolásnál mind magyaroknak nyilvánítják. A csángók esetében ezt nehezebb lenne elérni, ezért aki csángónak vallja magát, az „egyéb” rovatba kerül.

Kapitány Balázs egy átfogó körképet adott a népszámlálás európai gyakorlatát illetően. Elsőként a szlovákiai tapasztalatot mutatta be, ahol a nyelvhasználat jogát 20%-ról 15%-ra csökkentették, de csak a következő népszámlálás után, vagyis 10 év múlva vezetik be. A népszámlálás kérdésében is vannak európai standardok, van egy keretrendszer, ám az Unió számos kérdésben szabadkezet ad tagországoknak, nem várja el például, hogy a nemzetiségekről adatokat gyűjtsenek, minden ország szabadon dönti el, hogyan és mit kérdez. Mint mondta, Magyarországon a következő két héten zajlik a népszámlálás, a kérdezett interneten töltheti ki a kérdőívet, majd két hét után eljön a biztos. Szlovákiában és Bulgáriában csakis interneten kell kitölteni a kérdőíveket, míg Ausztriában október 31-én az ország összes adatbázisát összekapcsolják, és csak azoknak kell az önkormányzatokhoz bemenni, akik esetében hibákat, nagyobb eltéréseket észleltek az összesítés során.

A beszélgetésről készült felvételt az Erdélyi Magyar Televízió is műsorára tűzi.

 

Fontos, hogy mindannyian megszámláltassunk!

A magyar identitás vállalásának fontosságára, ennek jövőre vonatkozó kiemelt szerepére hívta fel a figyelmet az RMDSZ Főtitkársága által koordinált népszámlálás karaván szeptember 30. és október 1. között. A karavánt Kolozs megyében Máté András, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Dimény Emese ügyvezető elnök, valamint Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke kísérte el, míg Szilágy megyében Lakatos Sándor, az RMDSZ Zilah-körzeti elnöke segítette a csapat munkáját, a Főtitkárság képviseletében pedig Horváth Anna és Bodor László főtitkár-helyettesek látogattak el a két megye településeire.

A Tordaszentmihályon, Aranyosgyéresen és Mezőkeszűn megtartott lakossági fórumokon a népszámlálással kapcsolatos technikai tudnivalókat beszélték át, arra buzdítva a jelenlevőket, hogy adják tovább a kapott információkat, annak érdekében, hogy családtagjaik, barátaik, szomszédjaik és ismerőseik is tudják, mire kell odafigyelniük a megkérdezések során. „A népszámlálás alkalmával kérjük el a kérdezőbiztostól a magyar nyelvű űrlapot is, figyelmesen olvassuk át, annak érdekében, hogy pontosan megérthessük a kérdéseket - a nemzetiségre és az anyanyelvre vonatkozó nyílt kérdésnél pedig kizárólag a maghiar-t diktáljuk be” – hangsúlyozták a Szövetség képviselői. Ugyanakkor az RMDSZ által működtetett, ingyenes hívható zöld számról (0800 80 2009) is tájékoztatták a települések lakosait, melyen az esetleges kérdéseket, problémákat jelezhetik.

„Fontos, hogy mindannyian megszámláltassunk, hisz számarányunk meghatározó lesz a következő 10 évben úgy a nyelvi jogok gyakorlásának, mint a különböző állami források leosztásának szempontjából.” – hangzott el az esti humorelőadásokat megelőző köszöntőbeszédek során is. „Nem szabad megengednünk, hogy akár egy magyar ember is lemaradjon a listáról, figyeljünk oda egymásra, külföldön tartózkodó rokonainkra, egyetemen tanuló gyerekeinkre, annak érdekében, hogy a népszámlálás eredménye valós létszámunkat tükrözze”- emelték ki a felszólalók, teret adva az összegyűltek kérdéseinek is.

A folytatásban Magyarlónán és Kisbácsban Zsók Levente humorista, míg Magyarszováton, Melegföldváron és Zilahon a Szomszédnéni Produkciós Iroda fellépését tekinthette meg a közönség.

A népszámlálásról, valamint a hozzá kötődő RMDSZ tevékenységekről bővebb információk a népszámlálás.ro, illetve az rmdsz.ro oldalakon olvashatóak.