Magyar EU-elnökség

Az Amnesty International átadta ajánlásait Répássy Róbertnek

A magyar EU-elnökség alkalmából az Amnesty International (AI) átadta az unió külső és belső tevékenységével kapcsolatos emberi jogi ajánlásainak jegyzékét Répássy Róbertnek, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyért felelős államtitkárának kedden a minisztérium épületében; az AI a romák jogainak védelmére és a diszkrimináció elleni küzdelemre hívta fel az elnökség figyelmét. 

Az AI és a kormány közös sajtótájékoztatóján Nicolas Beger, a szervezet európai irodájának igazgatója elmondta: olyan kérdéseket ajánlottak az elnökség figyelmébe, amelyek minden ember, egész Európa számára rendkívül fontosak.

A témák közül kiemelte a diszkrimináció elleni küzdelmet és a romák jogainak védelmét, valamint az igazság, az átláthatóság és a nyilvánosság jelentőségét. Nicolas Beger megemlítette, hogy tíz éve állítanak  össze ajánlásokat az EU soros elnökségét betöltő tagállamoknak, mivel  igen fontosnak tartják az együttműködést az elnökséggel. Az EU  fellépése az emberi jogsértésekkel szemben gyengült az utóbbi időben, a  magyar elnökségnek fordítania kell ezen a tendencián – vélekedett.  Hozzátette: a térségben Magyarország vezető szerepet vállalhat az emberi  jogok védelmében. Jeney Orsolya, az AI magyarországi igazgatója a  romák diszkriminálása elleni küzdelem fontosságát emelte ki; úgy látta,  Magyarországnak azonnal reagálnia kell az ilyen esetekre. Az AI sürgeti  egy új uniós diszkriminációellenes irányelv elfogadtatását is – fűzte  hozzá. Mint mondta, az erősebb Európának az emberi jogokra kell épülnie,  vagyis olyan környezetet kell teremteni, amelyben mindenki szabadon  kifejezheti magát, részt vehet a közéletben, gyakorolhatja emberi  jogait. Répássy Róbert hangsúlyozta: a kormány nyitott az AI  ajánlásaira, és részletesen elemzi őket. Az elnökség céljai találkoznak a  szervezet elképzeléseivel, mivel a diszkrimináció elleni harcot és a  romák kérdését ők is fontosnak tartják, de emellett a bűncselekmények  áldozatainak védelmére is nagy hangsúlyt helyeznek – fogalmazott.  Márciusban konferenciát szerveznek az áldozatok védelméről, és erre az  AI-t is meghívják – tette hozzá. Az államtitkár megjegyezte: a  diszkrimináció tilalma csupán egy része a romaintegrációnak, hasonlóan  lényeges eleme a felzárkóztatás. Az elnökség alatt több konferenciát és  szakmai rendezvényt is tartanak a romaintegrációról – ígérte. Kérdésre  válaszolva Nicolas Berger elmondta: aggasztónak találják a magyar  médiatörvényt, mivel a megfogalmazásai túlságosan tágan értelmezhetők.  Répássy Róbert ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy csak a  jogszabály pontos ismeretében érdemes kritikát megfogalmazni, és  hozzátette: a törvény hivatalos szakfordítása hamarosan elkészül. Az  ajánlások mellett az AI kiemelt tíz esetet a világ minden tájáról –  Zimbabwétől Koszovóig –, és e súlyos emberi jogsértések áldozatai  érdekében kérte beavatkozásra a magyar elnökséget. A sajtótájékoztató előtt az államtitkár és az AI képviselői zárt körben megvitatták a jegyzéket. (MTI)

A médiatörvény is téma lesz a kormány és az EB ülésén

A médiatörvényről és a körülötte kialakult helyzetről is biztosan szó lesz a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) pénteki budapesti ülésén – mondta Győri Enikő európai ügyekért felelős államtitkár kedden a magyar sajtónak. A kormány az EB rendelkezésére bocsátja a törvény hiteles angol fordítását – tájékoztatott a 2011 első félévi magyar EU-elnökség első külügyminisztériumi sajtóreggelijén az államtitkár, hozzátéve, hogy "folyik a párbeszéd". "Normális, őszinte, tiszta párbeszédre készülünk" – jelentette ki Győri Enikő, aki elmondta, ő is csak előző este kapta meg a médiatörvény hiteles fordítását.

Az államtitkár úgy fogalmazott: "nagyon nem szerencsés", hogy "mindenki előbb kezdte el kommentálni a témakört, minthogy elolvasta volna, mi ez a szabály". Arra kért mindenkit, olvassa el a törvényt, és jelezze, mely pontokkal vannak problémák. Leszögezte, hogy a kormány kész a konzultációra.

Az államtitkár megjegyezte, az EB-nek az a dolga, hogy figyelje a kormányok és törvényhozások tevékenységét a 27 tagállamban, feladatköréből adódóan bármit megvizsgálhat. A médiatörvény nemzetközi visszhangja kapcsán kijelentette, hogy ez egy politika játszma része, "nagyon jó lehetőség a magyarországi ellenzéknek a felemelkedésre".

"Az ellenzék belekapaszkodik a saját helyzete javítása érdekében bármibe" – fogalmazott. Azt mondta, a világ nem igazán tud mit kezdeni a Fidesz kétharmados parlamenti többségével, azzal, ha egy politikai erő egy demokráciában túlnyeri magát.  Kifejtette, hogy a kormány a válságkezelés során nem ütközött uniós normákba, meg kellett oldani azt a feladatot, hogy ne szaladjon el a deficit. Hangsúlyozta ugyanakkor: a kormány az elnökségi szakmai munkára szeretné a figyelmet terelni, az elnökségi felkészülés visszhangja egyértelműen pozitív volt, nem hangzott el kritika.

A válságadók bevezetése kapcsán határozottan visszautasította azt a véleményt, hogy azok diszkriminatívak és külföldellenesek lennének. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mi a véleménye a 13 európai nagyvállalat Brüsszelnek címzett leveléről, amelyben kifogásolják az adókat, az államtitkár azt mondta: a problémákat itthon kell kezelni, "jó lenne, ha a gondjainkat, problémáinkat itthon beszélnénk meg".

Szerinte "most van egy helyzet a médiatörvény kapcsán, amelyre inden egyéb ügyet is rá lehet pakolni". Azt mondta, ezt "mérhetetlenül felháborítónak" tartja.  Szerinte azokban az országokban van "nagy hörgés", amelyeknek a vállalatai komoly érdeksérelmet szenvedtek el, de nem diszkriminációt.  Szavai szerint a nemzetközi sajtóban alpári stílusú cikkek is megjelentek.

 A magyar EU-elnökség második munkanapján a – matyó mintás lila elnökségi sálat viselő – államtitkár elmondta: a szilveszteri lakossági megnyitó után az uniós elnökség politikai nyitánya csütörtök este lesz, amikor az előző félévi EU-elnök, Belgium miniszterelnöke átadja a magyar kormányfőnek az elnökségi zászlót az Országház kupolacsarnokában.

Győri Enikő arról is tájékoztatott: befejeződött az elnökségi programok finomhangolása; Orbán Viktor miniszterelnök január 19-én fogja bemutatni az Európai Parlamentben.

Arról is beszámolt, hogy "beüzemelték" a rendkívüli helyzetek előrejelzésével foglalkozó minisztériumi munkacsoportot, amely hetente egyszer, hétfő  reggelente ülésezik és tájékoztatja a felső vezetést a várható  eseményekről.

Elmondta, hogy a magyar kormány és az EB első,  pénteki munkaülésén a felek egyeztetik a közös munka menetrendjét, és  már a jövő héten Gödöllőn megrendezik az első informális miniszteri  ülést.

(MTI)