Nagyobb bér csak a termelékenység növelésével

Az euróra való áttérés pillanatában a romániai átlagbér annyival lehet magasabb a jelenleginél, amennyivel öt év alatt nő a termelékenység – nyilatkozta Lucian Croitoru, a BNR elnökének tanácsadója.

Arra a kérdésre, hogy az euró zónához valócsatlakozás pillanatában mekkora lesz az átlagfizetés, Lucian Croitoru a Pro TV Húsz év után című műsorában kifejtette: „a jelenlegi átlagbért kell megszorozni a termelékenység növekedésével. Ennél nagyobb nem lehet”.

Kizárta annak lehetőségét, hogy Románia a jelenleginél alacsonyabb bérekkel csatlakozzék az euró zónához, sugallva, hogy Románia nem térhet át az euróra, ha nem növekszik a termelékenység.

Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) legfrissebb adatai szerint az átlagbér februárban 1411 lej volt.

„A politikai osztálynak meg kell értenie, hogy a célkitűzés, hogy 2015-ben térjünk át az euróra” – mondta Croitoru.

Reményét fejezte ki, hogy Románia teljesíteni tudja a nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás feltételeit, és teljesíti az euróra való áttérés célkitűzését is, mivel Románia hagyományosan „kínkeservesen” lépett be az Európai Unióba és az Észak Atlanti Szövetségbe (NATO) is.

„Eddig egyetlen megállapodást sikerült teljesíteni, a Năstase-kormányzás idején, azt is külső nyomásra” – mondta Croitoru.

Ezzel magyarázta, hogy Traian Băsescu államfő Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatójának bukaresti látogatása során, március végén azt mondta, Románia hosszú távú kapcsolatot szeretne kiépíteni a pénzhivatallal.

„A csatlakozástól számított 2-3-4 éven belül olcsóbbak lesznek majd a hitelek” – mondta.

A hátrányok között említette, hogy egy külső sokkhatás sokkal erőteljesebben érezteti hatását Romániába. A pénzügyi válság mégy csatornán keresztül szivárgott be: valutaárfolyam, kamatlábak, munkaerőpiac és a javak piaca, az euró átvétele után azonban csak az utolsó két csatorna marad, mert a pénzügypolitikát és árfolyam-politikát az Európai Központi Bank szabályozza majd.

„Egy mostanihoz hasonló sokk jóval nagyobb munkanélküliségben tükröződött volna (ha Románia az euró zónához tartozott volna)” – magyarázta.