Szupertitkos iratokat szivárogtattak ki!

A világ minden tájáról, köztük Magyarországról is tartalmaztak diplomáciai értesüléseket azok a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumok, amelyeket a WikiLeaks oknyomozó portál juttatott el vasárnap az El País, a Le Monde, a Der Spiegel, a The Guardian és a The New York Times című lapokhoz. Az egyelőre nem ismeretes, hogy a WikiLeaks miként jutott hozzá a szóban forgó iratokhoz.

Az Afganisztánnal, majd Irakkal foglalkozó bizalmas amerikai dokumentumok idei közzététele után a mintegy 250 ezer külügyi irat kiszivárogtatása a portál immár harmadik „nagy dobása” volt, amely az amerikai kormány heves tiltakozását váltotta ki. A közzétett iratok ugyanis nem csupán az amerikai diplomácia – és a partnerállamok – mindeddig titkos törekvéseiről ismertettek részleteket, de ékesen tanúskodtak arról is, hogy az amerikai diplomaták – legalábbis a kulisszák mögött – nem mindig voltak jó véleménnyel a szövetséges államok vezetőiről.

Az általa megszerzett iratokat honlapján maga a WikiLeaks kívánta közzétenni, ez azonban meghiúsult, saját bevallása szerint azért, mert a portált informatikai támadás érte. Ezt követően döntött arról, hogy az iratokat az említett lapok segítségével hozza nyilvánosságra, már vasárnap este.

A brit The Guardian, például, arról számolt be, hogy arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, és az amerikai kormány arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezető tisztviselői ellen. A brit lap kiemelte, hogy Abdullah szaúd-arábiai uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására, az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett.

A The Guardian szerint az iratokból az is kitűnt, hogy Washington titkos hírszerzési hadjáratot folytatott az ENSZ vezetősége, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen. A titkos direktívát Hillary Clinton külügyminiszter neve alatt bocsátották ki amerikai diplomatáknak tavaly júliusban.

A Le Monde című francia napilap, többek között, az izraeli védelmi minisztérium álláspontját ismertette arra vonatkozóan, hogy Irán eltökélt nukleáris fegyver létrehozásában.

Az iráni nukleáris kérdést illetően Párizs és Tel-Aviv között az erről szóló amerikai sürgönyök szerint 2008-ban kezdődött stratégiai párbeszéd. Ugyanakkor az Iránnal szembeni kemény francia fellépés mellett Nicolas Sarkozy francia elnök titkos diplomáciával is próbálkozott Teheránnal, amit Irán úgy értelmezett, hogy Franciaország szabadulni akar az Egyesült Államoktól való függésétől.

A The New York Times által ismertetett részletek szerint Irán, állítólag, olyan fejlett rakétákhoz jutott Észak-Koreától, amelyek képessé tették egy Nyugat-Európa elleni csapásmérésre.

Ugyancsak a bizalmas iratok utalnak arra, hogy amerikai és dél-koreai hivatalos személyiségek már korábban egyeztetést folytattak a két Korea egyesítésének kilátásairól. A szöuli amerikai nagykövet szerint Dél-Korea felvetette, hogy kereskedelmi ösztönzőkkel nyerjék meg mindehhez Kína támogatását.

A WikiLeaks Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki. A Magyarországgal foglalkozó, szám szerint pontosan 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel német hetilap számolt be internetes kiadásában.

A Magyarországgal foglalkozó iratok többsége 2006-ból származik

Az újság „világtérképéhez” mellékelt táblázatából kitűnik, hogy a Magyarországgal foglalkozó iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát, de ismertette az iratok titkosítási fokát.

A dokumentumokat az amerikai külügyminisztérium mind Magyarország, mind a többi állam esetében a titkosítás szempontjából 6 kategóriába sorolta. A Magyarországgal foglalkozó 734 dokumentum közül 4 került az 1-es számú, azaz a legszigorúbb kategóriába, amely a „titkos, külföldiek elől elzárandó” elnevezést viselte. A Budapestről származó dokumentumok közül 32 kapta a 2-es számú besorolást, amely a „titkos” elnevezést viseli.

A következő besorolás a „bizalmas, külföldiek elől elzárandó” minősítést kapta, ebbe a kategóriába 7 magyarországi dokumentum került. A csak „bizalmas” iratok képezték a következő kategóriát, ezt a besorolást 408 budapesti távirat „érdemelte ki”.

További 148 Magyarországgal foglalkozó amerikai diplomáciai irat kapta a „csak szolgálati használatra”, azaz belső felhasználásra szánt besorolást, míg a fennmaradó 135 Budapestről származó diplomáciai irat a „nem minősített” besorolást kapta.

Ugyancsak a Der Spiegel ismertetéséből derül ki, hogy az amerikai diplomaták nem mindig voltak jó véleménnyel a fogadó országok vezetőiről. Hamid Karzai afgán elnököt, például „gyenge személyiségnek” írták le, akit „paranoia” és „összeesküvés-elméletek” irányítanak.

Silvio Berlusconi olasz kormányfőről az amerikai külügyminisztérium azt akarta kideríteni, hogy tényleg folytat-e privát üzletet orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Dmitrij Medvegyev orosz elnököt haloványnak, tétovának minősítették, Nicolas Sarkozy francia elnökről azt tartották, hogy „meztelen a király”.

Nem járt jobban Angela Merkel német kancellár sem, aki „ritkán kreatív”, és nem szívesen merészkedik kockázatos területre. Guido Westerwelle külügyminisztert viszont agresszívnak minősítették.

A közzétett bizalmas amerikai külügyi iratok meglehetősen érzékenyen érinthetik az Egyesült Államok diplomáciáját, és a történtek hatása szakértők szerint egyelőre felmérhetetlen.

A török kormányfő „egyszerűen gyűlöli Izraelt”

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő „egyszerűen gyűlöli Izraelt” – jelentették Washingtonnak Ankarában szolgálatot teljesítő amerikai diplomaták tavaly, megvilágítandó annak hátterét, hogy miért reagált olyan keserűen Erdogan a Gázai övezet elleni izraeli offenzívára.

A szóban forgó amerikai diplomaták azt írták: egyetértenek Izrael ankarai nagykövetével, Gabi Lévivel abban, hogy a török kormányfő Izrael-ellenes nyilatkozatai „mindenekelőtt érzelmi alapúak, mert (Erdogan) iszlamista”. „Vallási szempontból gyűlöl minket, és gyűlölete megfertőz másokat is Törökországban” – mondta Lévi az amerikai kollégáinak.

Egy közlegény állhat az amerikai külügyi dokumentumok kiszivárogtatása mögött?

Hivatalosan senki sem tudja, hogy ki adta át a WikiLeaks oknyomozó portálnak azt a 250 ezer bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumot, amelyeknek közlését vasárnap kezdték el közölni a sajtóban, de az amerikai hatóságok már júniusban őrizetbe vettek egy gyanúsítottat, a 23 éves Bradley Manning közlegényt – írta internetes oldalán a Le Monde című francia napilap. A fiatalember az amerikai hadsereg egyik Irakban állomásozó hírszerzési egységéhez volt beosztva. Jóllehet közkatona volt, engedélyezték neki, hogy rendszeresen hozzáférjen két biztonsági informatikai hálózathoz, amelyet az amerikai katonák és diplomaták használnak szerte a világban. Ebben az iraki laktanyában, ahol Bradley Manning nagyon unatkozott és kevés barátja volt, sok időt töltött a különböző internetes fórumokon. Egyebek között rendszeresen társalgott, vesztére, Adrian Lamo korábbi hackerrel, akit csodált. A közkatona ez év tavaszán kezdett újdonsült barátjának hencegni azzal, hogy milyen titkos dokumentumok másolatához jutott hozzá a bázison, és amelyeket elküldött a WikiLeaksnek. Lamo, akinek korábban már meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással, megijedt attól, hogy bűnrészes lehet, és feljelentette a katonát a rendőrségen, és a katona vele folytatott levelezését elküldte a Wired című amerikai magazinnak, amely a levélrészletek némelyikét lehozta.

Az ausztrál rendőrség vizsgálódik

Az ausztrál rendőrség vizsgálja, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál megsértette-e az ausztrál törvényeket az újabb, bizalmas amerikai iratok közzétételével – közölte hétfőn az ausztrál főállamügyész.

Robert McClelland elmondta: nincs tudomása arról, hogy az Egyesült Államok kérte volna az ausztrál hatóságoktól, hogy vonja be a Wikileaks alapítójának, Julian Assenge-nak az útlevelét. A titkos amerikai dokumentumok közzétételére reagálva azonban az ausztrál kormányszervek számos lehetőséget vizsgálnak. A főállamügyész szerint fennállhat több büntetőjogi törvény megsértésének az esete.

Berlin hallgat

A berlini kormány nem kívánja a nyilvánosság előtt kommentálni a WikiLeaks által megszellőztetett bizalmas információkat, amelyek egy része meglehetősen negatív képet fest vezető német politikusokról – írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív újság a Merkel-kormány szóvivőjétől kapta a fenti értelmű tájékoztatást. Steffen Seibert érdemben csupán annyit közölt: Berlin és Washington egyaránt sajnálatosnak tartja bizalmas diplomáciai anyagok nyilvánosságra hozatalát.

A ZDF televízió washingtoni tudósítója az amerikai külpolitika szempontjából katasztrófának minősítette a kiszivárogtatást, hiszen ezek után senki nem fog bizalmas körben szóba állni Washington képviselőivel.

Moszkva egyelőre visszafogott

Moszkva egyelőre igen visszafogottan reagált azokra az orosz vezetőkre vonatkozó megjegyzésekre, amelyek a Wikileaks oknyomozó honlap által legfrissebben közölt bizalmas amerikai külügyi dokumentumokban találhatók. Dmitrij Medvegyev elnök környezetében egy neve elhallgatását kérő forrás rámutatott, hogy az amerikai kormány előre tájékoztatta orosz partnereit a készülő kiszivárogtatásról. Az illető hozzátette: az orosz diplomaták néha nem kevésbé nyíltak a bizalmas anyagokban.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin kormányfő sajtótitkára az Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva kifejtette: korai lenne bármit mondani, amikor még az sem világos, hogy a Der Spiegel című német lapban közzétett részleteket pontosan fordították-e le, nem is szólva arról, hogy nem tudni, milyen szintű diplomaták és tisztségviselők értékeléséről van szó, s hogy ezek milyen dokumentumokban kaptak helyet. Mi több, még az is tisztázásra szorul, hogy valóban az orosz kormányfőre vonatkoznak az idézett szövegrészek. „Így bármiféle reagálás elsietett lenne” – mondta Peszkov.

Dmitrij Medvegyev elnököt sápadtnak és habozónak, Vlagyimir Putyin kormányfőt alfahímnek minősítették az amerikai diplomáciai dokumentumok. A Kommerszant saját forrásaira hivatkozva azt írta hétfőn, hogy a moszkvai amerikai diplomáciai képviselet az orosz vezetőkről kétségtelenül küldött Washingtonba egyebek között lélektani értékeléseket is.

Az értékeléssel, amely szerint változatlanul Putyin az erős ember, és Medvegyev a bázis nélküli elnök, nyilvánvalóan sokan egyetértenek, így számos felmérés tanúsága szerint az orosz emberek többsége is.

Párizs fenyegetésnek érzi a bizalmas dokumentumok kiszivárogtatását

Franciaország a demokratikus szuverenitást és tekintélyt célzó fenyegetésnek tekinti a negyedmillió bizalmas amerikai dokumentum kiszivárogtatását a WikiLeaks oknyomozó portál által, és jelezte: nagyon szolidáris az amerikai adminisztrációval – közölte hétfőn a francia kormányszóvivő.

„Nagyon szolidárisak vagyunk az amerikai adminisztrációval abban a tekintetben, hogy nemcsak azt szeretnék elkerülni, hogy az államok tekintélyén, a munkájuk minőségén csorba essen, hanem azt is, hogy veszélybe kerüljenek azok az emberek, akik az országuk szolgálatában végzik a munkájukat” – hangsúlyozta Francois Baroin az Europe 1 francia kereskedelmi rádiónak adott interjúban.

Izrael „jól jött ki a leleplezésből”

Egyáltalán nem ártott, sőt, lehet, hogy segített Izraelnek a WikiLeaks vasárnapi leleplezése egy volt izraeli biztonsági tanácsadó, Giora Eiland szerint.

A kiszivárogatott diplomáciai táviratokból egyebek közt az derült ki, hogy Izrael 2008-ban megpróbálta megszerezni Egyiptom és a Fatah támogatását a Gázai övezetet uraló Hamász elleni támadáshoz, illetve kirajzolódik a dokumentumokból, hogy Izrael több arab országhoz képest „visszafogott” álláspontot képvisel az iráni atomprogrammal kapcsolatban.

Irak: Nem hasznos az iratok nyilvánosságra kerülése

Irak elküldte korábban Washingtonnak ellenőrzésre azoknak az irániaknak a névsorát, akik iraki diplomáciai vízumot kértek – derült ki egy dokumentumból, amelyet a WikiLeaks oknyomozó portál tett közzé. Az ellenőriztetési gyakorlat 2008-tól tavaly áprilisig volt érvényben. Bevezetése azzal magyarázható, hogy az amerikaiak az iráni befolyás növekedésétől tartottak Irakban. Hosjar Zebari iraki külügyminiszter hétfőn nem kívánta kommentálni a kiszivárgott dokumentumok tartalmát, ugyanakkor kijelentette, hogy nyilvánosságra kerülésük nem hasznos, és az időzítése sem szerencsés. Magyarázatként azt tette hozzá, hogy Bagdadban a kormányalakítás kritikus szakaszában járnak.

(hirado.hu/MTI)