Tanulmány a vidék és a város közötti fejlődési különbségekről

Borbély László államtanácsos szerint a romániai lakosság mindössze 28%-arendelkezik alapvető digitális ismeretekkel, ez a legalacsonyabb arány az EU-ban.A Victoria Palota adott otthont kedden, július 19-én a Romániai Fenntarthatósági Nagykövetség (ASR) által készített „România cu un singur chip” elnevezésű tanulmány bemutatójának. Az eseményt a kormányfőtitkárságon belül működő Fenntartható Fejlődés Főosztállyal együttműködésben szervezték meg.A rendezvényen jelen lévő Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a fenntartható fejlődéshez paradigmaváltásra van szükség:„A tanulmány a város és a vidék közötti fejlődési szakadékra mutat rá, amelyet lehet csökkenteni, ha jól átgondolt közberuházásokkal segítjük a felzárkóztatást. Az az ország élhető, ahol a vidéki környezetben élők életkörülményei semmivel sem rosszabbak, mint a városon élő embereké, ahol a fontos infrastrukturális beruházások az emberek szükségleteire válaszolnak, és itthon tartják a fiatalokat. A fenntartható fejlődéshez mentalitásváltásra is szükség van. Ez korszerű, versenyképes és inkluzív oktatás nélkül nem lehetséges. Az új oktatási törvénytervezetek ennek az alapját teremtik meg.”A Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora, Borbély László államtanácsos a konferencia megnyitóján az összehangolt cselekvés szükségességéről beszélt, és felhívta a figyelmet a Románia fejlődése szempontjából aggasztó mutatókra:„Az adatok azt mutatják, hogy a korai iskolaelhagyók aránya Romániában a legmagasabb az Európai Unió szintjén, ötből egy fiatal nem dolgozik, és nem is tanul. A lakosság mindössze 28%-a rendelkezik alapvető digitális ismeretekkel, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban. Ezeket az adatokat nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Számos területen jelentős fejlődési különbség van a város és vidék között, és a ma elindított tanulmány szembesít bennünket a jelenlegi helyzettel. Az a fontos, hogy tudjuk, hol kezdjük az építkezést. Ismerjük a 2030-ig szóló menetrend által meghatározott irányt és annak céljait. Romániának megvan a Fenntartható Fejlődési Stratégiája, ehhez megvan a Cselekvési Tervünk, és mindannyian motiváltak vagyunk, mind a köz-, mind a magánszféra, és az egész civil társadalom a Fenntartható Románia megszilárdítására.”Az ország 17 megyéjében a vidéki gyerekek kevesebb mint fele érettségizett sikeresen 2021-ben. 2022-ben 15 megyében hasonló a helyzet. Ugyanakkor országos szinten a vidéki térségekben 66 emberből 1 részesül szociális segélyben, hatszor több, mint a városokban. Az eltérések akkor is lényegesek, ha a munkanélküliek számáról vagy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésről beszélünk. 18 megyében vidéken maximum 50 lakosból 1 munkanélküli, az ország 16 megyéjében pedig vidéken csak egy orvos jut 2000 vagy több lakosra, ami több mint 11-szer kevesebb, mint az országos átlag a városban. Ez csak néhány a tanulmány eredményei közül, amelyek teljes egészében megtalálhatók ezen a platformon: https://unsingurchip.ambasadasustenabilitatii.ro/2022/A rendezvényen részt vettek az Oktatási Minisztérium és az Országos Statisztikai Intézet, valamint az akadémiai szféra képviselői is.