Visszazuhant a Földre a Progressz teherszállító

A Nemzetközi Űrállomásra szerdán elindult Progressz teherűrhajó öt perccel a felbocsátás után lezuhant.

Az orosz űrügynökség közlése szerint a Progressz M-12M űrhajót hordozórakétája nem megfelelő pályára állította, ezért visszazuhant a Földre. Az űrhajó három tonna ellátmányt szállított volna a Nemzetközi Űrállomás (ISS) asztronautáinak.

Az űrsikló-flotta nyugdíjazásával jelenleg robot teherszállítók képesek csak ellátni a komplexumot. Azonban a jelenlegi hatalmas mennyiségű ellátmánnyal a fedélzeten lezuhanó űrhajó eseténél sokkal aggasztóbb, hogy mi lesz a Szojuz-U sorsa. A meghibásodást ugyanis ez a rakéta okozta. A Progressz Szojuz-U rakétája hasonlít a Szojuz-FG-hez, mellyel az asztronautákat szokták az ISS-re küldeni.

Míg az amerikai privát cégek nem készítik el saját űrhajóikat, a NASA egy időre a Szojuzokra támaszkodik. A szerdai lezuhanás miatt azonban nem valószínű, hogy asztronautákat küldenek fel Szojuz-FG-vel, míg a problémát nem orvosolták. A következő ilyen küldetés szeptember 22-én lenne esedékes. Ha ez elmarad, az ISS-en tartózkodó és hazaútra készülődő legénység kénytelen lesz tovább fenn maradni.

Mike Suffredini, a Nemzetközi Űrállomás NASA-szakembere szerint ez a probléma csak most merült fel, így nagyon sok mindent kell átvizsgálni. „Amennyiben úgy tűnik, hogy a Szojuz mégis repülhet, akkor a legénység addig marad orbitális pályán, míg esedékes nem lenne a normális váltás.”

A Progressz missziója volt a 44. ilyen teherszállító repülés az űrállomásra. Az űrhajó a kazahsztáni Bajkonurból indult el, közép-európai idő szerint délután egy órakor. Úgy tűnik, hogy a Szojuz rakéta harmadik és egyben utolsó meghajtó fokozata túl korán állt le. Ennek eredményeképpen az orosz űrügynökség (Rosszkozmosz) szerint a Progressz nem a megfelelő pályára került. A probléma 320 másodperccel a felbocsátás után következett be. A rakéta és a teherszállító telemetriai adatai eltűntek. Ez volt az ISS program történetének első nagy Progressz anomáliája.

A szakemberek szerint az űrhajó az orosz Altaj tartományban zuhant le mintegy 1500 kilométerre, északkeletre a kilövési helytől. A régióban hatalmas robbanást hallottak, számos ablak kitört, ám úgy vélik, senki sem sérült meg.

Az űrállomást jelenleg a 28-as expedíció vezérli, Andrej Boriszenkó vezetésével. Kollégái Satoshi Furukawa, Mike Fossum, Ron Garan, Alekszander Szamokutjajev, és Szergej Volkov. Őket nem sokkal a baleset után értesítette Moszkva. A szeptemberben indulni készülő – egy amerikai és két orosz űrhajós – legénység váltaná Ron Garant, Andrej Boriszenkót és Alekszander Szamokutjajevet, akik április óta tartózkodnak fenn, és szeptember 8-én térnének haza. Egészségügyi állapotukat figyelembe veszik, valamint az őket ért kozmikus sugárzás mennyiségét is, mielőtt eldöntenék, hogy még egy-két hónapig fenn tartják-e őket az űrben – mondja Suffredini.

A hazaútra szolgáló Szojuz az ISS-en dokkol, és 200-210 napig biztonságos körülmények között tartózkodhat odafenn. Suffredini szerint az asztronauták még 40-50 napig maradhatnak az űrben. „A szeptemberben hazatérni készülő űrhajósok 156 napja lennének az űrben, általában 180 napra tervezünk, és ezen felül van még 30 nap tartalék. Így még legalább 40-50 nap áll tartalékban a legénység számára.”

A Szojuz-U rakéta biztonsági rekordját véve – 745 sikeres kilövés és csak 24 meghibásodás közel négy évtized alatt – a NASA optimista, hogy az orosz fél megoldja a problémát, mielőtt az állomás legénységét csökkenteni kellene.

Az asztronautáknak jelenleg rengeteg ellátmányuk van a fedélzeten. Múlt hónapban az Atlantis űrsikló elegendő élelmiszert szállított fel, hogy egy évig ellássa őket. A további ellátmányokat a tervek szerint japán és európai teherszállítók viszik fel jövőre. Ezeket eredendően két Progressz-misszió előzte volna meg. Ha azonban az orosz űrhajók nem repülhetnek, Suffredini szerint a szituáció még kezelhető lesz. „Logisztikailag jó helyzetben vagyunk, hogy kibírjuk ezt a veszteséget. Szükséges esetén jó néhány hónapot kibírunk újabb ellátmány nélkül.”

Amennyiben a Szojuz működtetését hosszú időre felfüggesztik, szükségessé válik egy bizonyos ponton – október körül – az ISS legénységének csökkentése. Számos tényező ösztönözheti ezt. Az egyik, lassítani azon fogyóeszközök használatát, melyeket gyakrabban kellene feltölteni. Emellett a biztonsági korlátozások, melyek arra kötelezik a hazatérőket, hogy a meghatározott időpontban használják a kapszulákat. Egyéb korlátozó tényezőt jelentenek az egészségügyi protokollok, melyek limitálják azon időszakot, amelyet az asztronauták az állomás fedélzetén tölthetnek, hogy csökkentsék az őket érintő sugárzás mennyiségét.

Rövid időn belül ez a második orosz rakéta meghibásodás. Augusztus 18-án egy Proton rakéta helyezett rossz orbitális pályára egy telekommunikációs műholdat. Decemberben egy másik Protont érintő probléma miatt az orosz űrügynökség vezetői elveszítették állásukat.

(hirado.hu/BBC/Space.com/Spaceflightnow)