A 99. után

Megjelent a Szövétnek 99. száma, lesz 100. és azon túli is. Megnyugodhatok.

– Ismét feleslegesen kuvikoltál. Megijedtél, féltél, megszűnik a Szövétnek.

Mosolyomat visszafogtam, nem is vitatkoztam. Oka volt annak, hogy rosszat vizionáltam. Vizionáltam? Írtam is a várható „sötét” jövőről. Nem meaculpázom! „A lényeg, a lényeg” – ezt a szóösszetételt a napokban tanultam –: lesz tovább is Szövétnek. Úgy mondják, nem is volt ez kétséges. Jó tudni!

A 99. számot értékelem, de a 100-at harangozom be és azokat, amelyek majd még következnek. Mivel még mindig „szövétnekes”-nek tekintem magamat, kerülve az önfényezést, visszafogott leszek.

Jól mutat a 99. szám (is).

Egy kicsivel, a 98-nál többet nyomtak belőle. A 40. oldalon 24 támogató nevét olvashatjuk. A 99. számban 23 szerzőt számolhatunk össze. Nagy István és Szentgyörgyi István profi fotói imponáló fedőlapokká álltak össze. A tördelést is elismerés illeti.

Mi a Szövétnek? Aradi kulturális szemle! Ez kiderül, látszik, ha az áprilisi számot kézbe vesszük.

Az írások címeit és szerzőit nem sorolom fel, bár nem szokásom zsákbamacskát árulni. Ehelyett, inkább megvételre, olvasásra ajánlom a Szövétneket, mert ez is a „lényeg”-hez tartozik.

Mondják azt is: öregszenek, a Természet könyörtelen parancsára fogynak a Szövétnek olvasói. Ez igaz! Hány éve is? 1997. december–2014. április. Ez már egy fél emberöltő!

Valóban, a fiatalokat nem érezzük magunk mögött. Az aradi magyar értelmiség bizonyos rétegeit sem.

Miért nem?

Lehetnénk ügyesebbek a terjesztésben. Jól jönne a mértékadó aradi körök és személyiségek hathatósabb támogatása is. Kellene, hogy minden községbe, minden plébániára eljusson a Szövétnek.

Hangot kellene váltani?

Nem hiszem.

Nincs szenzációhajhászás, kizárjuk a gyűlöletkeltést, határt szabunk a frivolságnak, politizálásunk nem pártokhoz, a magyarsághoz kötött. Szeretnénk jó értelemben vett konzervatívnak megmaradni.

Bízunk az aradi magyarok támogatásában. Ennek tudatában szerkesztődik a Szövétnek 100. száma.