Amikor hétfőn este az Aradi Kamaraszínház színpadáról elhangzott a kérdés, hogy Szabad-e bejönni ide betlehemmel?, a jórészt gyermekekből álló, szülei által elkísért közönség lelkesen kiáltotta: szabad! Hát hogyne lenne szabad a híres-neves, immár jó 45 esztendős Kalákának, amely annyi kitűnő zeneszámmal, főleg megzenésített verssel örvendeztette meg közönségét? Ezúttal, az ádvent idején, erdélyi koncentkörútra indultak, sokadszor: mint az ismertetőjükben olvassuk, az eddigi mintegy hatszáz (!) karácsonyi hangversenyük kb. harmadát Erdélyben, a Partiumban, Kárpátalján, a Vajdaságban, a Felvidéken, Burgenlandban, Szlovéniában, a horvátországi Baranyában és Csángóföldön tartották – egy több mint negyedszázaddal ezelőtt megjelent lemezük anyagából. A mostani állomásaik közül az első Arad volt, tegnap este már Temesváron léptek fel, a milleniumi templomban, hogy aztán Nagyszeben, Brassó után Élesden fejeződjön be a turné.
A mostani erdélyi körúton – amelynek fő szervezője a Haáz Rezső Alapítvány az egyik társszervező az Aradi Kamaraszínház), fő támogatói a Mol, az OTP Bank, az RMDSZ, a Nemzeti Kulturális Alap – a többek között Kossuth-díjas, Prima Primissima és Magyar Örökség-díjas együttes magyar és más népek (spanyolok, franciák, csehek, svédek stb.) karácsonyi dalaiból összeállított műsort adnak elő, de több magyar költő (köztük Kányádi Sándor, Markó Béla) megzenésített, nem közvetlenül karácsonyi-ádventi versei is elhangzottak. Közben Gryllus Dániel, az együttes vezetője és alapítója mesélt a gyerekeknek, és élénk párbeszédet folytatott velük, dalokat tanított be a közönségnek, és a színpadra csábított egy ügyes kisfiút is, aki némi zenekari segédlettel elénekelt egy akkor megtanult dalt. És előadás közben előkerült maga a betlehem, a subák és a kucsmák, és igazi betlhemjárásos hangulat alakult ki.
Hogy milyen volt a műsor? Elragadó: olyan, amilyet csak egy egészen kivételes együttes tud produkálni. Vége-hossza nem volt a tapsnak, örvendhetett, aki látta-hallotta, és sajnálhatja, aki nem. A magam részéről nagyon hálás vagyok az Aradi Kamaraszínháznak, hogy meghívta, a Kalákának, hogy megállt Aradon. És nem lehet egy kicsit nem meghatódni az együttes nemes gesztusán, hogy az előadás (adományokból összejött) jövedelmét felajánlja a Katalin Egyesületnek, amely Arad megyében 22, összesen 114 gyermekkel rendelkező nagycsalád ünnepeibe igyekszik ajándékaival egy kis örömet vinni.
***
Ugyancsak tegnapelőtt este a másik kiváló magyar együttes, a magyar „táncházas” népzenei új hullám második generációját képviselő Fonó Zenekar is Arad vendége volt. A Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében valamennyi magyar tájegység dalaiból játszottak, igen magas színvonalon, autentikusan, majd vérpezsdítő muzsikájukra hangulatos táncházi mulatságban lehetett részük a jelenlévőknek.
Kár, hogy mindkét nagyszerű együttes egy este lépett fel – még szerencse, hogy nem azonos időpontban. A két nagy sikerű koncertért mindenképp köszönet jár a szervezőknek, az Aradi Kamaraszínház, az Aradi Táncház Egyesület, a Tulipán Könyvesbolt és Borozó, a SiS Solutions cég és a Csiky Gergely Főgimnázium vezetőségeinek. A Kaláka együttes erdélyi turnéját támogató MOL Románia, az OTP, a Communitas Alapítvány és az NKA (Nemzeti Kulturális Alap), míg a Fonó Zenekar az NKA, Cseh Tamás Program támogatásaiért.
Hozzászólások