A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a helyi önkormányzattal közösen, február 6-án a Stúdió Moziban megszervezte a Kisebbségi Színházak Találkozóját, amelynek fókuszában a nemzeti kisebbségek színházai előtt álló kihívások és lehetőségek álltak. A rendezvény házigazdája, Horváth Hunor temesvári direktor elmondta: az esemény közép- és hosszú távú célja egy európai kisebbségi színházi hálózat alapjainak megteremtése, amely képes intézményes keretek között támogatni e színházak működését, láthatóságát és együttműködését. Az első lépést ez irányba a közös stratégiai gondolkodás elindítása jelenti.
A kisebbségi színházak temesvári találkozójának résztvevőit Dominic Fritz temesvári polgármester, Demeter András István kulturális miniszter, Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke és Fábry Szabolcs, Magyarország kolozsvári konzulja köszöntötték. A temesvári magyar és német színházakat működtető Polgármesteri Hivatal vezetője, Dominic Fritz polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi évtizedekben a helyi német közösség lélekszáma több tízezerről néhány ezerre apadt, de a magyar közösség lélekszáma is jelentősen csökkent. Ez új kihívások elé állítja a két kisebbségi színházat, amelyek produkcióikkal az egész temesvári közösséget kell megszólítsák, nemzeti hovatartozástól függetlenül. Hasonló gondolatot fogalmazott meg Fábry Szabolcs konzul is, aki szerint a Bánságban a kultúra képezi a hidat az együtt élő nemzetiségek között és a kisebbségi színházaknak egyik feladata az, hogy segítsenek átjárni azokon a hidakon, amelyek átvezetnek egyik nemzettől a másik nemzethez.
A színházi találkozó panelbeszélgetéssel folytatódott, A kisebbségi színházak szerepe és jövője tematikával. Bessenyei Gedő István, a Magyar Színházak Szövetségének elnöke bemutatta a romániai kisebbségi színházak történetét, kiemelve, hogy a magyarországi és az erdélyi magyar színjátszás 1920 előtt is külön világot jelentett és a kolozsvári magyar színház a magyar nyelvterület legrégebbi színháza. Lucian Vărșăndan, a temesvári Német Állami Színház direktora hangsúlyozta, hogy a két temesvári kisebbségi színház léte történelmi adottság, illetve hogy ma Románia egyetlen kizárólag német nyelven játszó színháza a temesvári. Urbán András, az Újvidéki Magyar Színház főigazgatója úgy fogalmazott, hogy szerinte ők kétszeres kisebbséginek érzik magukat, egyrészt az egyetemes magyar kultúra felé, másrészt a magyarság szerbiai kisebbségi helyzete kapcsán. Urbán András azt is elmondta, hogy a közönségük nagyobb részben szerb nemzetiségű, amely a magáénak tekinti az újvidéki magyar színházat, akkor is, ha az előadások magyar nyelvűek.
A színházi találkozó második paneljének témája A kisebbségi színházak partnerei és támogatói volt, majd a befejező részben Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Színház igazgatója beszélt a kisebbségi színházak európai hálózatáról.
Demeter András István kulturális minisztert arról kérdeztük, hogy szerinte melyik a helyes út a temesvári magyar színház számára: nyitni a város egész közössége felé vagy kizárólag a helyi magyar közösség igényei szerint alakítani a repertoárt?
„Az igazság valahol félúton van. Az együttélés mindenkinek a keresztje, ezt közösen kell vigyük, ugyanakkor ez bizonyos helyzeti előnyöket is jelent, gazdagítja egyik a másikat. Ha csak arra gondolok vissza, hogy amikor 1993-ben itt Temesváron elkezdtem a társulatépítést – amelynek a színe javát most az a csapat adja, akiket akkoriban szerződtettem – akkor én egy nagyon nagyfokú bezártságot örököltem. (Szerk. megj.: Demeter András István 1993-tól 2005-ig a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház direktora volt.) Azt tapasztaltam egy-két év kísérletezés, útkeresés következményeit levonva, hogy nincs fenntartó ereje a bánsági magyar közösségben annak a megközelítésnek, amelyet megörököltem. Ha meg akarjuk menteni ezt a színházat, akkor a Nyitnikék c. dalt kell magunkévá tegyük, és ezért elkezdtünk nyitni – most látom viszont itt a fordító készülékeket, amit anno Temesváron elsőként szereztünk be. Ez a nyitás, amely nemcsak a falakon belül, hanem a Csepürágó ünnepen, a fesztiválokon keresztül kultúrpolitikai megközelítéssé nőtte ki magát, ez vezetett oda szerintem, hogy a tegnap este látott Tóték előadásban nemcsak a bánsági nyitottság okán, hanem az egymás nagyfokú kulturális és színházi megismerése okán, amit az elmúlt 30 évben már teljesen a magunkénak érzünk, le tudtunk nyelni mi is meg azok is, akik messzi vidékről érkeztek ide, és látták a Tótékat, olyan meredeknek tűnő megközelítéseket és nem csak kihallásokat, hanem kimondott igazság elemeket, amelyeket enélkül a nyitás nélkül soha nem tudnának elfogadni sem itt, sem másutt. Ezért gondolom, hogy ahhoz, hogy ilyen őszinteséggel tudjunk beszélni az utcán, az intézményekben, a színpadon, a művész és a befogadó néző kommunikációjában, ahhoz ezt a középutat kell megtalálni, és ezen kell tovább menni. Egyik sem igaz a maga nyerseségében és mindegyik igaz, ha a nyitásra és a párbeszédre alapszik” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Demeter András István miniszter.
(Fotók: Beliczay László)
Hozzászólások