„Az irodalom segít az embernek magára ismerni, megismerni és elviselni a világot”

Múlt pénteken Temesvárra is megérkezett az Irodalmi Karaván. Juhász Anna beszélgetőtársa Földes László, művésznevén Hobo volt, akit elsősorban a Hobo Blues Band alapító-énekeseként ismerünk, de József Attila, Ady Endre, Faludy György, Piliniszky János, Vlagyimir Viszocky verseire épülő zenés irodalmi estjei vagy Alen Ginsberg, Jim Morrison fordításai is átütő sikert értek el.

Hobo ezúttal sem hazudtolta meg önmagát: ahogy berobbant a terembe, azzal kezdte, hogy felszámolta az „elvtársaknak” fenntartott helyeket és az első sorba invitált néhány nézőt. „Ezt a Fenntartott hely / Loc rezervat nyomtatványt pedig elteszem emlékbe!” – mondta Hobo, aki Juhász Anna kérdésére válaszolva felidézte első irodalmi élményét, még gyerekkorából, amely Faludy György Haláltánc ballada című verséhez fűződik. „Megfogott a szegény ember mérhetetlen kiszolgáltatottsága, akinek az utolsó kívánsága: Kaszás testvér! Sovány a földünk! Könyörgöm: egyet tégy nékem: ha elviszel, szórd szét trágyának testemet kinn a réteken! Az irodalom sokkal több, mint egy olvasási élmény, az irodalom segít az embernek magára ismerni, megismerni és elviselni a világot, amelyben él” – mondta Földes László. A továbbiakban szó esett Piliniszky János és Ady Endre költészetéről, akik nagy hatással voltak Földes Lászlóra, de József Attila „egy másik kategória, a versei ott vannak a magyar emberek lelkületében, iskolai végzettségtől függetlenül” – mondta Földes László, aki József Attila-estjével mindenhová eljutott, többek között egy börtönben is bemutatta, ahol 80 rab, nyolc fegyőr és két kutya volt a közönsége. „Amikor elmondtam József Attila Tiszta szívvel című versét („Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök”) többen elkezdtek röhögni, kiderült, hogy négy gyilkos is volt a közönség soraiban. De ennél is izgalmasabb volt, amikor az egyik rab megpróbálta elszavalni A hetedik című verset és miután néhány sor után belesült, ketten mondtuk el, felváltva József Attila versét. Hihetetlen élmény volt”. Hobo büszke volt rá, hogy idén áprilisban mutatta be 1000-dik József Attila-estjét, Tudod, hogy nincs bocsánat címmel, ami azt mutatja, hogy azért van igény a kultúrára, a költészetre az egész magyar nyelvterületen. „József Attila vagy Ady Endre versei olyanok, mintha ma írták volna őket” – mondta Hobo, aki előadta József Attila Levegőt! című hihetetlenül aktuális versét, és idézett Ady Endre A Muszáj-Herkules című költeményéből, amelyet akár ő maga is megírhatott volna. “Én olyan verseket mondok, amik beszívnak, jelentenek nekem valamit az életemben… Azt hiszem, hogy azért nem buktam meg tíz év alatt ezekkel az irodalmi estekkel, mert amit csináltam, azt fontosabbnak tartottam magamnál, és úgy éreztem, hogy amit kaptam ezektől a költőktől, azt kötelességem tovább adni... Mekkora dolog ilyen kincseket továbbadni, ez megtisztítja az embert, leszedi az emberről az összes sallangot, semmi más nincs, csak az alázat, hogy azt közvetíteni tudjam” – mondta Hobo, aki végül elmesélte élete egyik meghatározó élményét, az Allen Ginsberggel való találkozását a 80-as években. „Akkoriban sz…r volt a helyzet, a Kopaszkutya zenéje miatt minket betiltottak, kitiltottak, 31 dossziém gyűlt össze a titkosrendőrségen, 282 oldal, most olvasgatom éppen. Allen Ginsberg eljött a koncertünkre, ahol előadtuk néhány megzenésített versét, összebarátkoztunk, majd amikor elutazni készült és a vonat ablakából beszélgetett velem, megkérdeztem tőle, hogyan lehet ezt a lehetetlen helyzetet elviselni? Humorral – felelte Ginsberg”.

Azt hiszem, Allen Ginsberg jó tanácsa ma, 40 év után is érvényes – ezt már alulírott mondja, aki csak szerényen és alázattal közvetítem, amit Földes László Hobo osztott meg velünk a temesvári magyar színház studiótermében.

(Fotók: facebook.com/temesvariszinhaz)