Az M. M. Pódium puszta csárdája

A nagyváradi M. M. Pódium Színház A puszta csárda, avagy Csokonaitól Tamásiig. Vidám, szórakoztató zenés összeállítás címmel hirdette meg előadását, amelyet már jóval régebbre tervezett Aradon, de csak most jött össze. Valóban vidám volt és szórakoztató, bár az elején, úgy hét-nyolc percig nem tűnt túl vidámnak – közismert Petőfi-versek hangzottak el, a capella, a nagy Duna mentében álló kis lakról, meg az édesanyjához hazalátogató fiúról –, aztán megjött a vidámság a Pató Pállal, Csokonai Zsugori uramjával, majd a zenés műfaj is belépett. Attól fogva vált pergővé és igazán élvezhetővé az előadás, amelynek keret-helyszíne egy pusztai csárda volt, ahol a kecskelábú asztal és gyertyafény, meg két-három pohár bor mellett legények-lányok mulatnak, dalolnak, vidám történeteket mesélnek, időnként egyesek (öreges) táncra perdülnek.

Többnyire közismert magyar nótákat énekelnek, de népszerű operettdalokat is. A műsor összeállítója és rendezője, Meleg Attila érdekes – és hasznosnak, funkcionálisnak bizonyult – újítást vezetett be: eljátszatta a társulattal az előadott verseket, tréfás prózai szövegeket (csak példaként Arany János filemüle-perét vagy Csokonai csikóbőrös kulacsocskáját említem), amivel felpörgette a színpadi történéseket. Az előadás-kezdeti hűvösebb nézőtéri reagálás után egyre gyakrabban, majd minden szám után felhangzott a társulat produkcióját elismerő taps, hogy végül a Jelen Ház nagytermét megtöltő közönség hosszasan köszönje meg a nagyváradiaknak mintegy másfélórás szórakozást.

Az Aradi Magyar Színházban játszott A puszta csárda (vajon miért puszta?) c. produkció előadói Herman Ferenc (a fő férfi énekes), Sándor Mária női énekes (a plakáton meghirdetett Molnár Júlia helyett ugrott be nagyon sikeresen), Kádas Ferenc, Martin Lucia, Miklósik Gellért, és mindenekelőtt a társulat lelke-vezetője, Meleg Attila, aki ezúttal is a legmarkánsabb előadónak, kitűnő játékmesternek bizonyult.