Az örökkévalóság törékenysége – Megnyílt az ókori Pompei emlékezetének szentelt nagyszabású kiállítás

November 28-án megnyílt a Temesvári Nemzeti Művészeti Múzeum által valaha szervezett legnagyobb kiállítás, amelyet az ókori Pompei városa vizuális emlékezetének és az évszázadok során végbement kulturális átalakulásainak szenteltek. A Múzeum Miloia Galériájában megtekinthető Az örökkévalóság törékenysége. Pompeitől a Grand Touron át napjainkig című tárlat 2026. március 29-ig látogatható, és a temesvári Művészeti Múzeum szervezte a római Civita Mostre e Musei közreműködésével, a Temes Megyei Tanács támogatásával.

A múzeumi esemény több mint 100 eredeti műtárgyat hozott Temesvárra, amelyeket még soha nem láthatott együtt a közönség: freskókat, szobrokat, artefaktumokat, grafikákat, fényképeket, kerámiát és kortárs műalkotásokat, melyek Olaszország legjelentősebb intézményeiből származnak – Museo Archeologico Nazionale di Napoli, Museo Nazionale di Capodimonte, Certosa e Museo di San Martino, Museo Nazionale della Ceramica Duca di Martina, Galleria Nazionale d’Arte Moderna e Contemporanea (Róma), Museo Nazionale Castel Sant’Angelo és Galleria Lia Rumma.

„Pompei továbbra is kérdéseket tesz fel nekünk, mert egy statikus képként őrzi meg annak a kollektív tragédiának a lenyomatát, amely évszázadok alatt tanulmánnyá, értelmezéssé és emlékezetté alakult. A kiállítás útvonala párbeszédbe hozza az artefaktumokat és a műalkotásokat egy olyan narratívában, amely megmutatja, hogy a Vezúv városa miként marad egyszerre a kutatás helyszíne és a művészi inspiráció kimeríthetetlen forrása. A címben megidézett törékenység nem csupán az anyagra vonatkozik, hanem az emberi lét állapotára is, amely a közös örökségben találja meg a maradandóság legmélyebb formáját. Az olasz múzeumok részvétele a kezdeményezésben tanúskodik a nemzetközi kulturális együttműködés erejéről és örökségünk azon képességéről, hogy mindig új és aktuális jelentéseket generáljon. Ez egy olyan párbeszéd, amely kutatást, elbeszélést és új perspektívákat egyesít, és arra hívja a közönséget, hogy elgondolkodjon, miként rezonál a múlt jelenünkben” – fogalmazott a kiállítás megnyitóján Massimo Osanna, a múzeumok főigazgatója (Olasz Kulturális Minisztérium), a kiállítás kurátora.

A kiállítás egy ikonikus római város kulturális életét rekonstruálja, amelyet a kataklizma pillanatában ragadott meg a történelem – megszakítva a város életét, ugyanakkor paradox módon érintetlenül megőrizve annak örökségét. A látogatói útvonalat egy fiktív narrátor, Lucius Valerius Sacer római katona vezeti, aki pompeii származású és egy a Daciában, Adamclisiben talált feliraton szerepel a neve. Ő vezeti végig a látogatót az emlékezet és a szimbolikus túlélés útján.

A kiállítás középpontjában a törékenység és az örökkévalóság közötti kontraszt áll, amelyet a kurátori koncepció egyik kulcsmondata foglal össze: „Pompei kincsei olyanok mint az arany és a rozsda – élő freskók, amelyeket a pusztulás folyamata őrzött meg.” E kontrasztok nyomán a kiállítás végigköveti az utat az antik dicsőségtől a kortárs művészeti nézőpontokig, a kataklizmától a művészi reflexióig, a múlt töredékeitől a mai újraértelmezésekig. A pompeii stílusok reprezentatív freskói, „festett kertek töredékei”, rituális vagy lakomajelenetek, szobrok, neoklasszikus kerámiák és olyan XVIII–XIX. századi nagy művészek alkotásai – akik a nápolyi Posillipo-iskolához tartoztak – kerülnek párbeszédbe kortárs művészek, többek között Gian Maria Tosatti, Alberto Burri, Lucio Fontana, Anselm Kiefer, Bernea and Bodgan és Bogdan Vlăduță munkáival.

Filip A. Petcu, a temesvári Művészeti Múzeum igazgatója, a kiállítás főkurátora megnyitó beszédében kiemelte, hogy Ormós Zsigmond művészettörténész, műgyűjtő, a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat megalapítója, aki a társulatnak adományozott saját műgyűjteményével megalapozta a temesvári múzeum kollekcióját, kétszer is járt Pompeiben, és erről könyvet is írt. „A mostani kontextus egy kivételes ablakot nyit egy keletről induló Grand Tourra, amelynek főszereplője maga a temesvári múzeum alapítója, Ormós Zsigmond, aki 1865-ben és 1872-ben járt Pompeiben. Örökségül hagyott ránk egy fontos könyvet – Pompeji romjai (1879) –, amelyet most először fordítanak le román, olasz és angol nyelvre és kommentálnak, a temesvári múzeum gyűjteményében található Grand Tour-artefaktumok kontextusában, amelyek keletkezése egybeesik a grafikai sokszorosítási technikák, így a fotográfia, fototípia stb. megjelenésével. Ormós Zsigmond itáliai utazásai egybeesnek a nagy olasz tudós, Giuseppe Fiorelli pompeii ásatásainak kezdetével, talán ismerhették is egymást, ideális kontextust teremtve ehhez a példátlan kulturális kapcsolódáshoz” – mondta Filip A. Petcu, a kiállítás főkurátora.

Az örökkévalóság törékenysége. Pompeitől a Grand Touron át napjainkig című kiállítás látogatási programja: szerdától vasárnapig – 10.00–18.00 óra között.
Hétfőn és kedden, valamint 2025. december 24–26-án és 2026. január 1-jén zárva. A belépőjegyek megvásárolhatók a Temesvári Nemzeti Művészeti Múzeum kasszájánál (Unirii tér 1. sz.), a Múzeum honlapján (https://mnart.museum/), valamint a BookTes platformon.