Bárányi László Ildikó köszöntése

Írta:
2012. október 22. 15:55 (hétfő) /

A 75 éves Bárányi László Ildikót ünnepelték írótársai, barátai és olvasói a Romániai Írószövetség temesvári szervezetének székházában az elmúlt hét végén.

A meghitt hangulatú rendezvényen Pongrácz P. Mária, a szövetség alelnöke mondott bevezetőt, amelyben kiemelte a Bárányi házaspárnak a város magyar értelmiségi körében betöltött meghatározó, közösségszervező szerepét. Mindketten első ízben orvosként fordultak az írott sajtóban az anyanyelven írt tanácsokat nélkülöző szórványmagyarsághoz, majd kötetben gyűjtve tették le azt az olvasó asztalára. (Máig népszerűek Bárányi László Ildikó Gyakorlati tanácsadó kismamáknak, Gólyamese felnőtteknek; valamint Bárányi Ferenc több kiadást megért, román nyelvre is lefordított Mindenki háziorvosa című kötetei). Novellák, regények, szocio-riportok sora következett, de a fikcióban is avatott tollú alkotók írásai többnyire megmaradtak valóság közelben. Ez jellemzi Bárányi László Ildikó készülő kötetét is, amelyből az ünnepi esemény alkalmával ízelítőt nyújtott.

A rövidesen sajtó alá kerülő könyv címe:„Akiket a múlt évezred itt felejtett”, műfaját illetően, a szerző megjelölése szerint „szociológiai képzelt riportsorozat”.  A kötet előszavában így ír erről: „Riportalanyaim élete valós saját élet, nem típus-faragás a célom. S ha a forma nem is mindig riport ízű, a történetek mögött mindig tetten érhető a valóságmag, melyet a hőseim emberi méltóságát tisztelendő nem tudok mindig néven nevezni. Mégis felsorakozik a szórványba szakadt nemzetiségi, a vagyonából kisemmizett polgár és földműves, a gyökértelenné tett, városra telepített falusi, az otthonából elhurcolt kitelepített, a háborúban árván vagy özvegyen maradt, a kivándorolt gyermekei által itt hagyott, az itt élő gyermekeivel együtt nyomorgó vagy teljesen elmagányosodott, mellőzött és megalázott EMBER sokféle nyomorúsága, és néha hihetetlen emberi hősiessége is.De mert minden ember az Isten egyedi és megismételhetetlen teremtménye szabad akarattal, sajátos meglátásokkal és megoldásokkal, hittel vagy hitetlenséggel, vággyal, szeretettel, gyűlölettel, jósággal és gonoszsággal, az ő élettörténeteik is színesek, érdekesek. Regénybe illők.”

Az érdekes, megdöbbentő vagy szórakoztató, olykor együtt érző lírával megírt emberarcokat felvillantó, csattanóval záruló írásokból Szász Enikő, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze olvasott fel néhányat. A Punki,Tavasztündér esete anyóval és Rudolf-kandúrral, Ne légy naiv, édes fiamcímű írások meggyőztek arról, hogy rövidesen olvasmányos, de írói felelősséggel megírt könyvet vehetünk kezünkbe.

A baráti, írói méltatások közben a kötethez ugyan nem tartozó, de a hallgatóságnak örömet okozó novellák és versek is felolvasásra kerültek.

Befejezésül Bárányi Ferenc az írónő 1976-ban, közös könyvükben „…és akkor eljött Hippokrátész”-ben publikált Credóját olvasta fel, amelynek hitben és emberszeretetben fogant gondolatait ma is mindketten vállalják.

Ezután Bárányi László Ildikó Szövetségben a halál ellen (fia tragikus halála ihlette) könyve átdolgozott, újabb kiadását dedikálta.

Isten éltesse, Bárányi László Ildikót, tartsa meg erejét és egészségét, hogy a vállalt „szolgálatot” végezhesse, írásai és humanitárius munkája által. 

Hozzászólások