Báró Nopcsa Ferenc-kiállítás a dévai múzeumban

Csütörtökön nyílt meg a dévai múzeumban a báró Nopcsa Ferencnek dedikált kiállítás, melyen a kalandos sorsú Hunyad megyei nemes személyiségét és főleg munkásságát ismerheti meg a nagyközösség.

A három teremben berendezett kiállításon a báró által készített fényképeket, illetve az általa talált és tanulmányozott hátszegi törpedinoszauruszok eredeti maradványait és rekonstruált makettjeit lehet megtekinteni.

A fényképeket szeptember végén egy hétig kiállították már a dévai művészeti galériában, majd Vajdahunyadon és Hátszegen egy-egy hétig. Most huzamosabb ideig tekinthetők meg, mivel a csütörtökön megnyílt múzeumi kiállítás az év végéig tart. A fényképek többsége 1903 és 1916 között készült, amikor báró Nopcsa Ferenc a Balkán albánok lakta vidékeit (a mai Albánia, Koszovó és Macedónia) járta be keresztül-kasul, kisebb részüket szűkebb pátriájában, Hátszeg vidékén készítette. Néhány fotó a húszas években tett olaszországi utazása idejéből származik.

Hiánypótló kiállítás, hiszen a román nacionalista szellemben nevelt mai lakosság szinte nem is hallott Déva híres szülöttjéről, noha büszke kellene legyen a világhírű paleontológus és néprajzkutató báró Nopcsa Ferencre, véli Dacian Muntean, a Nopcsák örökségét felkaroló és bemutató bukaresti civilszervezet vezetője, a kiállítás főszervezője.

A kiállítás másik érdekes része a hátszegi törpedinoszauruszokra összpontosít. 1895-ben húga, Ilona a szacsali birtokon őshüllő-maradványokat talált, báró Nopcsa Ferenc a bécsi egyetemen elkezdte tanulmányozni a csontokat, ezáltal jóformán lerakta a paleontológia alapjait világszinten. Mai napig az őslénykutatás világszintű tudósaként tartják számon, munkái ma is a szakma alapjának számítanak. Kutatásai során bebizonyította, hogy 65-70 millió évvel ezelőtt a mai Hátszegi-medence sziget volt, s az ebből fakadó korlátolt élelmezési viszonyokhoz adaptálódó, többnyire növényevő dinoszauruszok kisebbek voltak, mint máshol élő társaik. A dévai múzeumban néhány dinoszaurusz-csont és dinótojás tekinthető meg, illetve az akkori törpedinó makettje, ami főleg a gyerekek érdeklődését ébresztheti fel.