Cimbalom a Kultúrpalotában

Január 25-én este a Kultúrpalotában tartott szimfonikus hangverseny meghívott előadója Gódor Erzsébet cimbalomművész volt. Többnyire népi zenekarokban szerepelnek cimbalmosok, és most hogy a Filharmónia programjában láttam egy ilyen hirdetést, felkeltette az érdeklődésemet. Nem bántam meg, maradandó élményben volt részem.

A szólista 3 darabot és 2 ráadást adott elő a cimbalomra irt, vagy átírt művekből, és megkapta a neki járó, hosszantartó vastapsot.

Meglepett e népi hangszer ilyen csodálatos hangzása, s a művésznő nagyszerű előadása. Ezért utána olvastam az előadónak és a hangszernek is.

A művésznő fiatal, alig múlt 30 éves, de gazdag repertoárja van, sokfele tart előadásokat, versenyeket nyert, és fiatal kora ellenére tanít is.

Kíváncsi lettem, hogyan lett cimbalom-előadóművész. A netten olvastam, hogy a zenetanulmányai elején, amikor a zongora szakra akart iratkozni, figyelmeztették, és azt tanácsolták neki, hogy ne is próbálkozzon azon a szakon, mert rövidek az ujjai, s javasolták neki a cimbalmot. Nyári vakációkban a nagymamájánál látott cimbalmot nyúzta is eleget, s így a cimbalom szakon végezte tanulmányait. És nem bánta meg. Mára már elismert cimbalomművésznek számit.   

A cimbalom a népi hangszerek közé tartozott. Régebb kisebb volt, és a muzsikus a térdére téve játszott rajta, egész addig, míg a Kecskeméten élő Schunda Vencel József nem tökéletesítette, és készített egy nagyobb változatot. Nemcsak megnövelte a hangszer  méretét, de lábakra állította, hangtompító pedált szerelt rá, megszüntetve a fölösleges zengést.

Rácz Aladár volt az első igazi sztárja ennek a megújított hangszernek, akit a cimbalom Liszt Ferencének is neveztek. Ez a hangszer a cigányzene terén is megőrizte népszerűségét, de koncerttermek gyakori szereplője is lett.

Jankó András