Főhajtás a Nagyságos Fejedelem előtt

II. Rákóczi Ferenc emléke előtt tisztelgett szerdán este az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és az Erdélyi Nemzeti Tanács Aradi Szervezete. Parádés műsorral: az előadó Olasz Angéla ny., Kölcsey- és Fényes Elek-díjas aradi történelemtanár volt, közreműködött a Magyar Műveltség Díj és a Dankó Pista-életműdíj kitüntetettje, Wesztergám Miklós tárogatóművész, valamint a Vox Angelicus aradi vonósnégyes (Tóthpál Béla, Miscovici Tibor, Kászoni László, Pataki Károly), verset mondott (az aradi születésű Szentimrei Jenő Rákócziról szóló költeményét) Tóthpál Eszter csikys diáklány a Jelen Ház nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt. A megjelenteket üdvözlő Murvai Miklós, a fő szervező külön köszöntötte a hasonló rendezvényeken sajnos ritka, ezúttal bizonyára a tanár-előadó kedvéért eljött fiatalokat, majd az előadás végén azt mondta: ezen az estén jó volt Aradon magyarnak lenni.

Valóban, mert egy színvonalas előadás és művészi élmény részesei lehettek

a jelenvoltak.

***

II. Rákóczi Ferenc magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem, birodalmi herceg 1676. március 27-én született a mai szlovákiai Borsiban, 1735. április 8-án a törökországi Rodostóban (ma Tekirdag) hunyt el.

Mitől lett a 2019-es esztendő Rákóczi-év? (A magyar Országgyűlés tavaly nyilvánította emlékévvé.) Annak kapcsán, hogy 1704-ben, július 8-án – 315 esztendeje – Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választották, s az ünnepi rendezvénysorozat 2020. szeptember 17-ig tart.

Tegnapelőtt este Aradon is megnyílt, ünnepélyes keretek között a Rákóczi-emlékév, és folytatódni fog (még nem tudni pontosan hány, de több előadással).

Olasz Angéla tanárnő (külön elismerés illeti, mert betegen tartotta meg előadását – a délelőtt folyamán már-már le akarta mondani) gyermekkorától kísérte végig a Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc gyermekeként született ifj. Ferenc életútját, a későbbi Nagyságos Fejedelemét (felmenői között több erdélyi fejedelem is volt), aki a szabadságért küzdők egyik legnagyobbjaként maradt meg a magyar történelemben. „Minden nemzet büszkén tekint vissza múltjára, s a magyar történelem bővelkedik kiemelkedő személyiségekben Szent Istvántól Szent Lászlón, Mátyás királyon, az erdélyi Nagy fejedelem Bethlen Gáboron, Zrínyi Miklóson keresztül II. Rákóczi Ferencig” – kezdte előadását Olasz Angéla. Egy fordulatokban rendkívül gazdag életpálya ismertetése következett, amelynek első nagy fordulópontja az 1703-as Habsburg-ellenes felkelés, amelynek élére, vezetésére Rákóczi Ferencet kérték fel. És megkezdődött egy hosszú ideig, 1711-ig tartó, váltakozó sikerekkel folyó szabadságharc, amelynek végét az 1711. április 30-án megkötött szatmári béke zárta le. Bár akkor már Rákóczi Legyelországba távozott – a béke viszonylag kedvező volt számára, kegyelmet kapott volna és megtarthatta volna vagyonát, ha három méten belül hűségesküt tesz – II. Rákóczi Ferenc azonban inkább a száműzetést választotta (Lengyelország után Franciaországbam, majd Törökországba), mint a behódolást, eszményei elárulását és feladását, ezért is maradhatott meg az utókor szemében tiszta lelkű és becsületes vezetőként. Az általa vezetett szabadságharc ugyan elbukott, de ennek dacára megakadályozta az ország beolvadását a Habsburg Birodalomba, és a rendi alkotmány legalábbis látszólagosan fennmaradását is.

Életének utolsó évtizedeiről Mikes Kelemen, a mellette 1735-ben bekövetkezett haláláig hűen kitartó embere Törökországi levelek c. híres művében számol be. A legközelebbi előadásban erről hallhatunk majd.