Fontos téma a megemlékezés

Valahányszor kezembe veszem és átlapozom a Szövétnek egy-egy friss számát, az első gondolatom: ismét sikerült egy tartalmas, olvasmányos lapot adni az olvasó kezébe.

Nem mondom, hogy minden írása egyformán színvonalas, de azt igen: bármely olvasója minden számban talál érdeklődésének megfelelő olvasmányt. A Szövétnek, mint köztudott, aradi kulturális szemle, tehát elsősorban helyi, vagy helyi vonatkozású témákkal, eseményekkel, de gyakorta a magyar kultúra nem kimondottan aradi vetületeivel is foglalkozik. A XV. évfolyam 82. számában, amelyről most szó esik, a neves történész Blazovich László például A világtörténelem hat korszaka a Budai jogkönyvben címmel egy 15. századi szerző művéről értekezik, az oslói (Norvégia) dr. Borka László a Dunántúlon született skóciai Szent Margitról ír. E két példa is érzékelteti, hogy a Szövétnek számára sikerült jelentős, gyakran külföldi személyiségek közreműködését is megnyerni.

A legutóbbi szám fontos témája a megemlékezés. Ujj János ny. tanár, író Pávai Gyula halála kapcsán az Aradon jól ismert pedagógus és író személyiségét, Ruja Ildikó tanár, az egykori tanítvány Pávai posztumusz kötetének kapcsán az író munkásságát eleveníti fel, Csanádi János ny. magyartanár az egykori kolléganő, a kilenc éve elhunyt, Simonyi Imre-rokon Hévizi Ottiliáról ír mélyen emberi affinitással. (Csanádi jegyzi az erdőhegyi születésű Fáy Szeréna színésznőről szóló írást is.) Berecz Gábor és az immár néhai Stoi Demeter (az a szerzőpáros, amely nagyon sok történelmi jellegű írást közölt a folyóiratban) ezúttal a református nemes Bittó családról cikkezik. A Memoár rovatban Maurer Gyula magyarországi ny. egyetemi tanár (Egy életmentő aradi írás),Móré-Sághi Annamária festőművész (Csermőre cssöppentem), özv. Bogdánné Veres Ilona Gloria (Rég volt, szép volt. Igaz sem volt talán) visszaemlékezéseit közli a Szövétnek, az Oktatás rovatban Újvárí Gábor folytatja a Klebelsberg Kunóról szóló sorozatát, Piroska István ny. tanár pedig immár az V. részét közli az Aradi Királyi Katolikus Főgimnázium és az utódintézmény szertárairól szóló tanulmányának. A Szövétnek legújabb számában érdekes rövid írások foglalkoznak az első aradi telefonnal (Piroska István), a kerékvetőkkől (ki tudja ma már, hogy mik azok?), Réhon József a június hónaphoz fűződő emlékeket és egy hétköznapi történet kapcsán a baráti szeretet és a családi ragaszkodás példázatát írja meg, Kövér Gábor eretnek meséje a japán földrengés kapcsán az emberiség jövőjén elmélkedik.

Ha valami kimaradt (és persze, hogy kimaradt: a szerkesztő Ujj János Emlékümket is kitörölni? c. vezércikke, például), az csak a 82. Szövétnek anyagának gazdagságát bizonyítja.