Okos és kellemes csevegés

A nőnap előestéjén, március 7-e esőre hajló, sőt esős késő délutánján a Jelen Ház nagytermében két aradi női író könyvének bemutatóját tartották.

A „nő(i) író” megfogalmazással kapcsolatban e sorok írójának némi fenntartásai vannak. Az írás nem nemfüggő (bár gyakran „kilóg” belőle, hogy szerzője melyik nemhez tartozik): egy írás vagy jó, vagy nem. De mégis.

Ezúttal – meggyőződésem szerint Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője és az Irodalmi Jelen Könyvek egyik (legfőbb) szerkesztőjének szerencsés ötletéből – két aradi nőíró két – sőt, mint utóbb kiderült – három könyvének bemutatójára került sor a mostoha időjárás dacára a Jelen Ház nagytermében helyet foglaló közönség előtt. (Mai világunkban, amikor jószerivel „többen írnak, mint amennyien olvasnak” – idézet dr. Brauch Magda egyik könyvének előszavából – egy ekkora közönség sikert jelent. Pláne esős, mogorva időben.

Szóval összegyűltünk, és jól éreztük magunkat. 

A műsorvezető Bege Magdolna – amúgy mindkét, sőt mindhárom bemutatott kötet szerkesztője jóvoltából nem voltak „üresjáratok”: finom érzékkel a kellő időben bevonta a kisiratosi – az egykori ottani polgármester, Almási Vince vezette, lassacskán az aradi magyar kulturális rendezvények egyik „főszereplője” – citerazenekart. Nótáikat a teremből is kísérték; ki nem szeretné, élvezné, ha bevonnák őket egy produkcióba?

Dr. Brauch Magda – a stilisztikai tudományok doktora, tudomásunk szerint az egyetlen ilyen titulussal rendelkező Arad megyében –, tucatnyi könyv szerzőjének két munkája került terítékre: a Megörökítve, amely idén, 2024-ben jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában, és – érintőlegesen – a Kecsesem okos csevegés második kiadása.

Mint a házigazda mondta: „Két nagyon kedves hölgy alkotásai”.

Brauch Magda könyvével kapcsolatban kiderült: azoknak írásai (a szerző vallomása szerint 80-85 százalékban) nem fikciók – tehát (ez már a cikk szerzőjének megállapítása) akár tényirodalomnak is tekinthetők: egy adott kor letérképezésének (főként a Megörökítve című kötet első, Potrék c. fejezete.) Hogy az ilyen jellegű alkotásokban a szubjektivizmusnak is van helye, az természetes. De alapjában véve, ez egy kordokumentum, és már olyanként is érték – főleg ha azt irodalmi hitelességgel jelenítik meg.

Jámbor Péterszabó Ilona immár harmadik könyve, a novelláskönyve – Kettős úton – (annak idején 2021-ben a COVID-járvány miatt elmaradt a bemutatója) kissé más úton halad, a fikciós irodalom irányába, bár témáit a valós életből merítette, s mint a két felolvasott írás is igazolta: a „vájtfülűek” számára felismerhetők a benne fellelhető helyzetek és szereplők.

***

Mindent összevetve: a nem elhúzott, zenei betétekkel, felolvasásokkal is viszonylag rövid (1 óra tíz perces), lényegre törekvő könyvbemutató igen kellemes benyomást keltett – a szerzők által biztosított, jó hangulatú „szeretetvendégség” előtt.