Ráhangolódni a ritmusokra

Normal 0 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Amint az előzetesen hírül adtuk, Nagyzerinden hétfőn indult a XIII. Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor, amelynek a munkálatira – szokásunkhoz híven – ezúttal is kilátogattunk.

Szerdán a Csáky-villában alkotó zsongás fogadott. A művészek közül egyesek a fedett terasz hűvösében beszélték meg aznapi terveiket, mások viszont a festőállvány előtt ülve már hozzá is láttak a munkához. A látogató számára talán a legérdekesebbnek a villa földszinti folyosóján zajló szőnyegfestés tűnt, melynek során egy művész, nagyobb ecsettel sötét mintákat festett a padlóra leterített 1,2 x 2 méteres, világosszürke szőnyegre, de az udvaron is rá lehetett csodálkozni a keramikus kezei között formálódó agyagra is.

Amint Vas Enikő gazdasági vezetőtől megtudtuk, a Pro Zerind Egyesület közvetítésével, pályázati úton támogatást kaptak az Arad Megyei Tanács Kulturális Központjától, de szokásához híven, a Nagyzerindi Polgármesteri Hivatal is hathatósan támogatta az alkotótábor megszervezését. Velük párhuzamosan, a rendezvényt támogatta Csáky Barna Zsombor és családja, Bognár Levente aradi alpolgármester, az aradi Jelen Ház, Balla Géza, Mészáros Dávid, Schmak András, illetve lelkes nagyzerindiek, akik zöldségfélékkel, gyümölcsökkel járultak hozzá a művészek ellátásához.

Siska-Szabó Hajnalka művészeti vezető előrebocsátotta: idén 5 országból 16 művész vesz részt az alkotótábori munkában: Magyarországról  a füzesgyarmati Demján Ilona festőművész, a budapesti Magyar József, Breznay András és Oleg Szmirnov festőművészek, valamint Molnár Sándor fotó- és grafikusművész; A lengyelországi Częstochowaból Beata Bebel, Wlodzimierz Karankiewicz és Kacper Karankiewicz festőművészek; a bulgáriai Szófiából Miroljuba Gendova ipar- és festőművész; az ukrajnai Munkácsról Kopriva Attila festőművész és Temető István grafikusművész; Kolozsvárról Gally A. Katalin grafikusművész, Koncz-Münich András keramikus, Koncz-Münich Judit festőművész és Székely Géza grafikus és festőművész, míg Aradról Siska- Szabó Hajnalka festőművész, művészeti vezető.

 

Fény és színek fantáziája

Kérdésünkre, miszerint a művészeknek sikerült e felvenniük a ritmus témakörrel a „ritmust”? A művészeti vezető elmondta: az idei alkotótábor témájául azért választotta a ritmust, mert ez nagyon tág témakör a zenétől kezdve, a színek ritmusáig minden belefér, tehát a művészek teljes mértékben szabadon engedhetik a fantáziájukat. Bár művészeti vezetőként kevés ideje van, ezzel együtt, forma- és fényritmusokat próbál alkotni. Annál is inkább, mert a fény és az árnyék az utóbbi időben nagyon foglalkoztatja, ezért e témakört maga is szeretné feldolgozni. Tekintve, hogy minden évben 50-60 festmény, grafika illetve kerámia születik az alkotótáborban, ezért reméli, idén sem maradnak el e teljesítménytől. Mivel a művészeknek láthatóan nagyon tetszik a ritmusok tematika, ebből már otthonról felkészülve, tervekkel érkeztek. Egy-egy alkotást a Nagyzerindi Képtárnak, illetve a támogatóknak hagynak. A Képtár anyaga folyamatosan gyarapodik, az újakat leltárba veszik, az állandó kiállítási anyag mellett az újakat is folyamatosan bemutatják. Mivel a művészek Gyorokon még nem jártak, a borosjenői Mészáros Dávid a meghívta őket Gyorokra, ahol Pál János, a minoriták pincemestere bemutatja Arad-hegyalja jellegzetességeit.

Alkotó-lesen

Magyar József másodszor vesz részt a nagyzerindi alkotótábor munkájában, mert megfogta a helybeli nyugodt alkotási lehetőség. Semmi mással, csakis az alkotással kell foglalkoznia, amihez nagyban hozzájárulnak a helybeli élmények. Szerinte, mindazok az alkotók, akik eljöttek, érett alkotóstílussal rendelkeznek, ezért az itt szerzett élményeket beépítik a saját elképzeléseikbe. Mivel a ritmusok mindenfajta művészetnek az elemi részét képezik, a szín- vagy formaritmus adja a zeneiséget. Valamiféle zeneiséggel is kiegészülnek, hogy a nézőben is elindítsanak néhány gondolatmenetet. Magyar József egyszerre több művet szokott elindítani, párhuzamosan visz fel rájuk gesztusokat, amelyeket a végén letisztáz, rendbe rak. Tavaly gyönyörködött a feketegyarmati, Árpád-kori templom freskóiban, amelyeket idén is feltétlenül meg kíván nézni.

Kopriva Attila Munkácsról érkezett, ahol a Kárpátaljai Képzőművészeti Főiskolának a docense, a festészeti tanszéken tanít. Ukrajnából másodmagával érkezett, bonyolult vízum-procedúrával. Abban reménykedik, hogy Ukrajna is a közeljövőben eljut az utazás felszabadításának az állapotába. Mivel az átlagember kilátástalan hétköznapjait a híradásokból nagyjából ismerjük, a művészeti alkotás feltételeit firtattuk. Amint megtudtuk, művészbarátainak a figyelme is az ukrajnai helyzetre összpontosul, számukra a festék és az ecset a kifejezőeszköz, ezért a diákjait is arra buzdítja, hogy a szín és a kompozíció segítségével próbáljanak a helyzet ellen fellépni. Ha a művészettörténetet vesszük alapul, a legjobb alkotások valamilyen válságban születtek, mert az alkotóknak sokkal jobban ki van élezve a lelki- és gondolatviláguk. E rendkívüli helyzetek az alkotó embert arra ösztönzik, hogy sokkal mélyebben, gyorsabban gondolkozzanak. Szerinte az ukrajnai válságnak a feszültsége a művészekben mindenképp kiváltja, hogy meglássanak olyan dolgokat, amelyeket békeidőben észre sem vettek volna. Nagyzerinden tanulmányozza a tájat, amely sokban hasonlít a kárpátaljaira, ugyanakkor rengeteg új elemet is tartalmaz. Érdekesnek tartja az itteni sok szilvafát, azok plasztikáját, ezért beviszi az alkotásaiba is.

Koncz-Münich András keramikus, a ritmusok témát agyagba próbálta lehelni. Az általa tavaly készített kemencét – az eddigi legjobbat, amit valaha létrehozott – nagyon jó állapotban találta, tavaly kiválóan ki tudta égetni benne agyagból formázott alkotásait.

Koncz-Münich Judit festőművész linómetszeteken dolgozott, amelyeken zenészeket ábrázolt tavalyi emlékekre alapozva, amikor is a helybeli fúvószenekar a Fekete-Körös partján gyakorolt. A mostani alkotásaira a tábor hangulata is rányomta dinamikus bélyegét.

A kolozsvári Galy A. Katalin festőművész szerint a ritmusok nagyszerű téma, ugyanis a környezetünkben mindenhol találkozunk ritmussal. Nemcsak a zene, hanem az élet ritmusára is koncentrál, hiszen a megöregedés is ritmus. Egyik elkezdett munkája éppen az élet ritmusát sugallja, amiben a fiatalság az életszint, a megöregedés viszont az élet velejárója.

*

Az alkotótábor munkáit vasárnap 18 órától a nagyzerindi Olosz Lajos Művelődési Otthonban rendezett kiállításon lehet megtekinteni. A zárórendezvényen Siska-Szabó Hajnalka fogja értékelni a született alkotásokat, énekel a nagyváradi Szabó Csilla énekművész, akit Laza Alexandra zongoraművész kísér.

/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;}