2400 éves csontleves Kínából

Kétezer-négyszáz éves csontlevest fedeztek fel egy ókori főzőedényben az északnyugati Senhszi tartomány fővárosában, Hsziánban.

A helyi régészeti intézet közleménye szerint a maga nemében ez az első hasonló felfedezés. A jelek szerint a levest csirke vagy egy aprócska bárány lábszárcsontjából, csigolyáiból és bordáiból főzték. A bronz háromlábú edényben lévő leves zavaros, a tetején valamilyen zöld színű „morzsák” láthatók, és a csontok is részben megzöldültek az évezredek folyamán.

A leveses fazék mellett egy másik bronzedényt is felfedeztek, amelyben szintén folyadék, a feltételezések szerint alkoholos ital lehet. A bronzedényekre egy, a Hadakozó fejedelemségek korából (Kr. e. 475–221) származó sírkamrában bukkantak. A régészek feltételezése szerint abban az időszakban az lehetett a szokás, hogy az elhunyt mellé levest és alkoholt helyeztek.

Az étel-ital annak köszönhetően maradt fenn, hogy a jól lezárt sírkamra igen száraz volt. A bronzedényeket ráadásul egy falmélyedésbe helyezték, amely sokkal szárazabb volt, mint a sírkamra padlója. A bronzedények tartalmát vegyelemzésnek vetik alá, hogy kiderítsék a leves és az alkoholos ital összetételét.

A Hadakozó fejedelemségek kora a Keleti Csou-kor utolsó időszaka, amelyben a Csou királyi ház már minden hatalmát elvesztette, és a kínai területek felett hét nagyobb állam osztozott. A korszakot az államok közötti állandó háborúk, illetve az államokon belüli centralizációs és reformkísérletek jellemezték. Ez a kor volt a kínai politikai filozófia aranykora. A Kr. e. III. század elejére három állam emelkedett ki a többi közül: Csi, Csu és Csin. Végül a Csinnek sikerült legyőznie valamennyi riválisát, és Kr. e. 221-ben egyesítenie egész Kínát, ezzel létrehozva az egységes kínai császárságot.

(hirado.hu/MTI)