A galápagosi bálnákban is találtak szennyezőanyagokat

A Galápagos-szigetek körül élő bálnák a jelek szerint nagyobb mennyiségű szennyezőanyagnak vannak kitéve, mint azok, amelyek a Csendes-óceánban élnek – állítja egy nemzetközi kutatócsapat.

Az eredmények meglepőek, mivel a Galápagos-szigeteket – UNESCO tengeri menedék – érintetlennek tekintették. Az Environmental Health Perspectives folyóiratban publikált tanulmány a világ trópusi és szubtrópusi óceánjai ötéves feltérképezésének része volt. Az utazás 1999-ben kezdődött.

A tartós szerves szennyezőanyagok (POP) – mint a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és a DDT rovarirtó – nem bomlanak le. Ehelyett levegőben és vízáramlatokkal utaznak a világ körül, végül belépnek a táplálékláncba.

Az ámbráscetekhez hasonló tengeri emlősök az óceán egészségi állapota jó jelzőfajai, mivel hosszú élettartamuk és a táplálékláncban elfoglalt magas pozíciójuk azt jelenti, hogy szöveteik felhalmozzák e kemikáliákat. Mivel a nőstények és fiatalok hajlamosak 1000 kilométeres tartományon belül maradni, így ők a különböző területeken lévő szennyezőanyagok jelenlétének indikátorai is lehetnek.

A Dr. Celine Godard-Codding texasi kutató vezette csoport 234 bálnától vett bőrmintákat a Csendes-óceán öt élőhelyén – a Kaliforniai-öbölben, a Galápagos-szigeteken, a Galápagos és Kiribati közötti vizeken (csendes-óceáni átjáró), Kiribatiban és Pápua-Új-Guineán. Kiderült, hogy a CYP1A1 enzim – melyet a POP anyagok gerjesztenek – szintjei a Galápagos-szigetek körüli bálnáknál a legmagasabbak, és a Kiribati, valamint a csendes-óceáni átjárónál – a kontinensektől a legnagyobb távolságokra lévő – élőknél legalacsonyabbak. Ez nem az első alkalom, hogy ilyen kemikáliákat találnak ámbráscetekben, ám ez az első lehetőség, hogy a különböző területeken a lehetséges érintettséget összehasonlítsák – mondja Godard-Codding.

Szerinte a CYP1A1-et érintő különbségekért nem felelhet az életkor, a nem, a táplálékláncban elfoglalt pozíció vagy a bálnák migrációja. A csapatot meglepte az eredmény. Elmondása szerint, ha találgatni kellett volna, azt mondanák, hogy magasabb szinteket észlelnek az iparosodott országok közelében tartózkodó bálnákban, így talán a Kaliforniai-öböl állataiban. „Ám Galápagosra mindenki érintetlen területként gondol.”

Azonban a CYP1A1-szintek úgy tűnt, nincsenek összefüggésben a bálnák szövetében található szennyezőanyagok szintjeivel. A kutató szerint ennek talán az oka az, a humánus módon még begyűjthető minták túl apróak ahhoz, hogy megfelelően tesztelhessék vele az összes, a gént gerjesztő kemikáliát. Elmondása szerint lehetséges, hogy a szennyezőanyagok természetes forrásai – mint a vulkánkitörésekből származó PAH-ok – felelhetnek a jelen lévő CYP1A1-szintek némelyikéért.

„Nem tudhatjuk biztosan, hogy Galápagos bálnái ténylegesen nagyobb mennyiségű szennyezőanyagot tárolnak szöveteikben. Nincs adatunk, hogy bizonyítsuk.” Godard-Codding szerint a kutatás segített azonosítani a Galápagos-régiót, mint érdeklődésre számot tartó területet, és további kutatásokat kell ott végezni, hogy megvizsgálják a tápláléklánc jobban szennyeződött-e itt, mint más területeken.  

„Az óceánra úgy kell gondolni, mint a szennyezőanyagok végső nyugvóhelyére – mondja. – Ha elegendő idő áll rendelkezésre, bármilyen szennyezőanyag is került a környezetbe – a kipufogógáztól az ipari és mezőgazdasági vegyületekig – mindegyik végül az óceánba kerül. A világon egyetlen terület sem érintetlen.”

(hirado.hu/News in Science)