A Vénusz-fiaskó visszaveti a japán űrprogramot

Az Akatsuki szonda ugyan nem veszett el, de nem sikerült Vénusz körüli pályára állnia. Legközelebb hat év múlva próbálkozhat.

Egy bolygókutató számára kevés esemény lehet olyan gyomorszorító, mint amikor egy több millió dolláros szonda a kritikus manőver során elhallgat. A jel elvesztése ilyen időben általában katasztrófát jelent, és a szonda örökre eltűnik. A japán Akatsuki szonda mérnökei és kutatói azonban ezt megúszták december hatodikán. Bár a szonda több mint egy órával a tervezett hajtómű-begyújtás után nem jelentkezett, végül mégis „hazaszólt”. Ám a hírek nem voltak éppen ígéretesek. Az Akatsuki – japánul Hajnal – egy időre nemcsak elszabadult, hanem a Vénusz körüli pályát is elhibázta. Most hat éven át a Nap körül kering majd, mielőtt megkapja második esélyét.

A kudarc kisiklatja az ambiciózus japán programot a Vénusz atmoszférájának vizsgálatára, és a harmadik alkalom, amikor a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) mechanikai problémákba ütközött egy másik, naprendszerbeli égitestre induló missziója során. 1998-ban, meghibásodott szelep miatt, a Nozomi űrszonda üzemanyagot veszített, amely végül meggátolta, hogy Mars körüli pályára álljon. A Hayabusa szonda pedig – amely idén nyáron aszteroida-anyagot hozott haza – számos, közel végzetes problémát élt át.

A szakemberek elmondták, az Akatsuki hajtóművei kevesebb, mint három percig működtek, mely nagyon rövid idő azon 9 perc 20 másodperces művelethez, amelyet az orbitális pályára állás megkövetelt. Jelenleg is azon dolgoznak, hogy kiderítsék, mi történt a szondával. Az Akatsuki feladata a Vénusz vizsgálata lett volna, infravörös kamerájával vulkanikus aktivitás nyomait keresve, villámlást tanulmányozva az atmoszférában, emellett górcső alá véve azt a sűrű felhőréteget, amely a bolygó felszínét eltakarja.

Tervezett egyenlítői orbitális pályája – amelyet úgy időzítettek, hogy illeszkedjen a bolygónál hatvanszor gyorsabban haladó vénuszi atmoszféra „szuperforgásához” – lehetővé tette volna, hogy kövesse a felhőréteg jellegzetességeinek hosszú távú evolúcióját. Az ilyen megfigyelések kiegészítették volna a Venus Express – az Európai Űrügynökség (ESA) szondájának – adatait. A szonda 2006 óta kering a planéta körül.

A mérnökök átvizsgálják majd az Akatsukitól kapott telemetriai adatokat, és teszteket végeznek a Földön  lévő tartalék hardverrel, hogy azonosíthassák a meghibásodás forrását. A szonda üzemanyagrendszere valószínűleg komoly vizsgálatot kap. Az Akatsuki ugyanazon kétfolyadékos, hidrazin/nitrogén-tetroxid hajtóművel rendelkezik, mint a Nozomi, de a szelepproblémát már orvosolták.

A Vénusztól távolodó szonda sorozatfelvételei azt mutatják, hogy kamerái megfelelően működnek, és talán bevethetők lesznek, ha túlélik a nem tervezett kitérőt. Azon egyik akadály, amivel a Nozomi második pályára állási lehetőségekor szembenézett – a megfagyott hajtóanyag – valószínűleg nem érinti majd az Akatsukit, mivel közel van a Naphoz. A napsugárzás azonban áldozatot követelhet érzékeny műszerei között.

Amennyiben az Akatsuki 2016-ban eléri a Vénuszt, még képes lehet összefogni más szondákkal. Novemberben az ESA úgy döntött, hogy a Venus Express misszióját 2014-ig meghosszabbítja, és fontolóra veszi további, 2017 vagy 2018-ig tartó bővítését is, bár ez a döntés már az orbitális pálya módosításait követlené meg, hogy üzemanyagot spóroljanak. Közben a NASA a SAGE landoló egységet tervezi, mely 2016-ban indulhat. 

(hirado.hu/Nature)