Az utolsó meleg időszakban jégmentes volt a Bering-tenger

A Bering-tenger fenekéről kinyert üledékmagok azt mutatják, hogy a régió a Föld utolsó, nagy meleg periódusában egész évben jégmentes volt, magas szintű biológiai produktivitással.

Christina Ravelo, a Kaliforniai Egyetem óceánkutatója az Amerikai Geofizikai Unió decemberi ülésén mutatta be az eredményeket. A kutató és kollégája, Kozo Takahashi kilenchetes expedíciót vezettek a Bering-tengerre tavaly egy kutatóhajó fedélzetén. A kutatók 700 méterre fúrtak le kőzeten és iszapon át, hogy kinyerjék a 3,5-4,5 millió évvel ezelőtti pliocén meleg időszakában lerakódott üledékeket.

„Az ezen időszakból származó bizonyítékok fontosak a jelenlegi klímaváltozás tanulmányokhoz, mivel ez volt a földi történelem utolsó olyan időszaka, amikor a globális hőmérséklet magasabb volt a napjainkban észlelhetőnél” – mondja Ravelo. A pliocén meleg időszakában a szén-dioxid-szintek szintén hasonlítottak a maiakhoz, és az átlaghőmérséklet is néhány fokkal magasabb volt – magyarázza. A klímakutatókat érdekli, mit árulhat el ezen időszak a globális melegedés hatásairól, különösen a sarki régiókban. A jelenlegi megfigyelések gyorsabb melegedést mutatnak a Sarkkörön a Föld egyéb régióihoz képest, és ahhoz viszonyítva, amire a globális klímamodellek alapján számítottak.

Ravelo csapata bizonyítékot talált a hasonlóan felerősödött melegedésre a pólusuknál a pliocén ezen időszakában. Az üledékminták elemzése azt mutatta, hogy a Bering-tengeren az átlagos tengerfelszíni hőmérsékletek legalább öt fokkal magasabbak voltak, mint napjainkban, míg az átlagos globális hőmérséklet három fokkal haladta meg a jelenlegit. Az expedíció mintái emellett bizonyítékot mutatnak a konzisztensen magas biológiai produktivitásra is a Bering-tengerben az utóbbi öt millió évben.

Az üledékek planktonok – mint diatómák – fosszíliáit tartalmazzák, ami a pliocén meleg időszaka kezdetétől a jelenig, élőlények egészséges ökológiáját sugallja. Emellett az időszakból származó mintákban olyan mélyvízi organizmusok is vannak, amelyek sokkal oxigéndúsabb feltételeket követelne meg, mint a napjainkban fennállóak, ami azt sugallja, hogy a Bering-tengerben a vízrétegek elegyedése nagyobb arányú volt, mint most – mondja Ravelo.

Napjainkban a Bering-tenger csak nyáron jégmentes, ám az üledékminták azt mutatják, hogy a pliocén meleg időszaka során egész évben jégmentes volt. Ravelo szerint a mintákban nem találtak bizonyítékot kavicsokra és egyéb olyan törmelékre, amelyet a szárazról a jégtáblák szállítanak a tengerbe, és raknak le a fenéken, ahogy elolvadnak. Emellett olyan mikroorganizmusokat sem találtak, amelyek általában a tengeri jéggel hozhatók kapcsolatba.

„A talált adatok sok mindent elárulnak arról, hogy a globális melegedés utolsó periódusa alatt milyen állapotok uralkodtak. Ez segíthet azoknak a kutatóknak, akik azt vizsgálják, hogyan kering az óceáni víz, és hogyan változnak a feltételek a sarkokon a bolygó melegedésével” – mondja Ravelo.

(hirado.hu/ScienceDaily)