Feltárták Magyarország legnagyobb régészeti lelőhelyét

Az ország legnagyobb területű régészeti lelőhelyét tárták fel Nyíregyháza orosi városrészének határában, ahol a muzeológusok rábukkantak a Kárpát-medence egyik legnagyobb bronzkori kincsleletére is – jelentette be Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója szerdán, az intézmény napján a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyen.

Istvánovits Eszter, a múzeum munkatársa elmondta: az 54 hektáros terület felén, 270 ezer négyzetméternyi részén, összesen több mint 6000 lelőhelyet azonosítottak és tártak fel eredményesen.

Jakab Attila régész közlése szerint a területen egy bronzkori településre, egy honfoglalás kori és egy szarmata temető maradványaira bukkantak, valamint több ezer tárgy, szerszám, eszköz és ékszer került elő részben vagy töredékeiben.

Kiemelte: a legnagyobb egy 56 kilogrammos bronzlelet, amely mintegy 1700 korabeli ékszert, szerszámot és eszközt tartalmaz. A régészek a valamikori bronzkori településen 60 házat tártak fel, amelyeket félig földbe vájtak, cölöpökkel erősítettek meg. Az egyikből előkerült egy csaknem teljes, csontból készült furulya is. A honfoglalás kori temetőben közel száz sírt találtak. Akadt olyan, amelyben hason fekve temettek el valakit – erre a régészek eddig még nem találtak a magyarázatot. Volt olyan sír, amelyikből két, valószínűleg ezüstből készül karperec és gyűrű került elő.

A leggazdagabb sírra a temetőtől elkülönítetten találtak a muzeológusok. Ez annyira közel volt a föld felszínéhez, hogy a talajművelések során megsérült, a benne nyugvó díszes övveret 40 darabra törve került elő a szíj végével együtt.

A kör alakú szarmata temető 50 sírból állt. A feltárás megállapítása szerint azokban gazdag elhunytakat hantoltak el. Ezt igazolja, hogy a sírokat feldúlták, kirabolták, azokban csak néhány leletet találtak. Az ásatások során több ezer fémtárgy, római kori bronz-, ezüst- és aranypénz is előkerült, illetve ékszerekre bukkantak.

Egy edényben, például, 34 pár karperec volt, de nemcsak a feltárt település házaiban, a lakások tárolóiban, hanem a valamikori falut körülvevő árokban is találtak aranyból készült karperecet, amelyet feltehetően ott rejtettek vagy hagytak el annak idején.

Cserepek, cserépmaradványok is előkerültek, azok a római kor idején, a Rajna-környéki üzemekben készültek, onnan kerültek a mai Nyíregyháza határában élőkhöz egykor.

A leletek közül Jakab Attila megemlített még egy, két részből álló mellkeresztet, amelyből eddig 59 került elő a Kárpát-medencében.

A régészeti feltárásban több mint száz ember vett részt idén, köztük a nyíregyházi régészek mellett a nagykállói és a romániai szatmárnémeti múzeum munkatársai is.

A leletek restaurálása már megkezdődött; a nyírségi Jósa András Múzeum napján, amelyet az intézmény 1868-as alapítására emlékezve tartanak minden december 1-jén, több felbecsülhetetlen értékű ékszert, eszközt és szerszámot már ki is állítottak a megyeházán.

(hirado.hu/MTI)