Korábban válhatott el egymástól az ember és a csimpánz

Egy új statisztikai modell szerint az ember és a csimpánz evolúciója nyolcmillió évvel ezelőtt vált szét, és nem ötmillió éve, ahogy eddig hitték.

Robert D. Martin, a chicagói Field Múzeum kurátora matematikusokkal, antropológusokkal és molekuláris biológusokkal együttműködve már régóta fáradozik azon, hogy a genetikai anyagból származó információkat ötvözze a kövületekkel, azért, hogy teljesebb képet alkosson a főemlősök evolúciójáról.

Az egymással rokon állatok DNS-ének összehasonlítása képet ad arról, hogyan alakultak közös génjeik az idő során, de azt nem mutatja meg, hogy pontosan mikor váltak szét a fajok – magyarázta Martin a ScienceDaily nevű tudományos hírportál szerint. A kövületek ellenben pontos információval szolgálnak a kihalt fajok evolúciójáról, számuk azonban kevés ahhoz, hogy a folyamatot rekonstruálni lehessen.

Az űrök kitöltéséhez ezért a tudósok számítógépes modelleket használtak, amelyek tartalmazták a ma élő főemlősfajok és az összes ismert kihalt főemlős genetikai anyagát. Az új elemzés az eddig széles körűen elfogadott 5-6 millió év helyett 8 millió évvel ezelőttre teszi az ember és a csimpánz szétválását – olvasható a Systematic Biology című szaklapban. 

Az alkalmazott modellek több információt vesznek figyelembe, mint a korábbi evolúciót rekonstruáló módszerek, amelyek csupán néhány kövület korára támaszkodtak. Az új eredmény korábbi leleteket is más fényben tüntet fel. Erre példa egy néhány éve a közép-afrikai Csádban felfedezett koponya. A Sahelanthropus tchadensis névre keresztelt faj fokozott figyelmet vont magára számos emberi vonása miatt, hétmillió éves kora miatt azonban kiszorult az emberi evolúció elfogadott időtartamából. Az új becslés alapján azonban a Touma becenevű főemlős lelete beleesik abba az időszakba, amikor az ember már elvált a csimpánztól.

(hirado.hu/MTI)