Ősi, mumifikálódott erdőt tártak fel a Sarkkörön

Az eddigi legészakabbra fekvő, mumifikálódott kanadai erdőség felfedi, a növények hogyan harcoltak, hogy elviseljék a múltbeli globális hűlést.

A kutatók úgy hiszik, a fák – amelyeket 2-8 millió évvel ezelőtt földcsuszamlás temetett el és őrzött meg kitűnő állapotban – segítenek előre jelezni, a mai Sarkvidék hogyan reagál a globális melegedésre. Azt is gyanítják, hogy még több mumifikálódott erdőség kerülhet elő Észak-Amerikából, ahogy a Sarkvidék tovább olvad. A felszínre kerülő fa elkezd korhadni, jelentős mennyiségű metánt és szén-dioxidot juttathat az atmoszférába, mely erősíti a globális melegedést.

Joel Barker, a Byrd Sarkkutató Központ szakembere, a csapat vezetője az eredményeket az Amerikai Geofizikai Egyesület következő ülésén ismerteti. 2010 nyara során a kutatók mintákat vettek a törött fatörzsekből, ágakból, gyökerekből és levelekből – mindegyik tökéletes állapotban maradt fenn – a kanadai Ellesmere-szigeti Nemzeti Parkban. „A mumifikálódott erdőségek nem annyira szokatlanok, ám ezt a leletet az teszi egyedülállóvá, hogy ilyen messze északon van. Amikor 11 millió évvel ezelőtt a klíma hűlni kezdett, ezek a növények lehettek az elsők, amelyek megérezték hatását” – mondja Barker. „Mivel a fák szerves anyaga fennmaradt, nagy felbontású képet kapunk arról, milyen gyorsan változott a klíma és a növények hogyan reagáltak a változásra.”

Barker 2009-ben találta meg az üledéket, amikor az Ellesmere-szigeten táborozott, egy másik projekt kapcsán. A maradványok elemzése még csak most kezdődött, kémiai és DNS-tesztelést is felölel majd. A kutatók már azonosították a helyszín legelterjedtebb fafajait, a lucfenyőt és a nyírfát. A fák legalább 75 évesek voltak, amikor elpusztultak, de vékonyak, nagyon szűk növekedési gyűrűkkel és alulméretezett levelekkel, ami azt sugallja, hogy életükben komoly stressztől szenvedtek.

„Ezek a fák a Sarkkör különösen zord időszakában éltek. Az Ellesmere-sziget igen gyorsan a meleg, lombhullató erdőből örökzöld környezetté vált, és a ma látható csupasz bozótossá vezető útra lépett. A fáknak féléves sötétséget kellett kibírniuk hűlő klímában. Ezért a fagyűrűk azt mutatják, hogy nagyon keveset és nagyon lassan nőttek.”

A Minnesota Egyetem kollégái üledékekből azonosították a fákat, majd egy calgary-i laboratórium pollenelemzése felfedte, hogy a fák mintegy 2-8 millió évvel ezelőtt éltek a neogén periódusban. A pollen csak egy maréknyi növényfajtól származik, ami azt sugallja, hogy akkoriban a Sarkkör biodiverzitása is szenvedni kezdett. A csapat most azon dolgozik, hogy más, mumifikálódott növényeket is azonosítson a helyszínen, mikroszkópokkal vizsgálják a maradványokat, hogy a lehetséges magvakat és rovarmaradványokat megtalálják.

Most, hogy az erdőség felszínre került, elkezdett korhadni, ami azt jelenti, hogy szenet enged a levegőbe, ahol hozzájárul a globális melegedéshez. David Elliot amerikai kutató szerint az Ellesmere-sziget mumifikálódott erdősége nem jelent azonnali veszélyt a környezetre. „Az apró üledékben eltárolt szént triviális ahhoz képest, amennyit egy autó termel” – magyarázza. „Ám, ha ezt a leletet az egész Sarkkör kontextusában nézzük, az már más kérdés. Arra számítok, hogy egyéb elszigetelt üledékek is előkerülnek a jég olvadásával, és az összes biomassza végül szén-dioxidot juttat vissza a levegőbe.”

(hirado.hu/ScienceDaily)