Új hibrid gyíkfajt fedeztek fel Vietnamban

A vietnami menükön szereplő, igen népszerű „ételről” kiderült, hogy a gyík korábban ismeretlen volt a tudomány számára.

Sőt mi több, az újonnan megtalált Leiolepis ngovantrii nem szokványos hüllő. A csak nőstényből álló faj klónozás révén szaporodik, anélkül, hogy hímre lenne szükség.

Az egynemű gyíkok nem olyan szokatlanok. A gyíkok körülbelül egy százaléka képes partogenezis (szűznemzés) révén szaporodni, ami azt jelenti, hogy a nőstény spontán módon ovulál, és önmagát klónozza, hogy ugyanolyan genetikai állománnyal rendelkező utódot hozzon éltre. L. Lee Grismer, kaliforniai herpetológus, aki segített a gyík azonosításában elmondta, „A Mekong-delta – délkelet-Vietnam – ezen részén az éttermek felszolgálják ezt az ismeretlen fajt, és mi csak most bukkantunk rá.”

Vietnami kollégája Ngo Van Tri élő állatokat talált, melyeket eladásra kínáltak egy étteremben, Ba Ria-Vung Tau Provinciában. Miután észlelte, hogy a hüllők mind furcsa módon hasonlónak tűnnek, Ngo elküldte a képeket Grismernek és fiának, Jesse Grismernek, aki doktorandusz herpetológus. Az apa-fia csapat azt gyanította, hogy talán csak nőstényekből álló fajt vizsgálgatnak. Ennek oka, hogy tudták, a gyík valószínűleg a Leiolepis nemzetséghez tartozik, melyben a hímek és a nőstények egyedi színdifferenciákkal rendelkeznek, és a fotókon egyetlen hím sem volt látható.

Ezért elutaztak Ho Shi Minh-városba (korábbi Saigon), majd felhívták az éttermet, hogy szükségük van a gyíkokra, aztán nyolcórás motorútra indultak, mely végül csalódással ért véget. Mire ugyanis odaértek, a tulajdonos ittas állapotba került, és az összes gyíkot felszolgálta. Szerencsére a régió más éttermeinek menüjén is megtalálható a hüllő, és a helyi iskolások is segédkeztek abban, hogy a vadonban gyűjtsenek be néhány egyedet. Végül Grismerék mintegy 70 gyíkkal rendelkeztek, amelyek egytől-egyig nőstények voltak. Az újonnan megtalált hüllőnek emellett elülső lábain megnagyobbodott pikkelyek vannak, míg lábujjai alatt csontlemezkék – lamellák –, melyek megkülönböztetik más fajoktól – írják a tanulmányban, amely a Zootaxa folyóiratban jelent meg, áprilisban.

A faj valószínűleg két rokon gyíkfaj anyai és apai vonalából származó hibrid, olyan jelenség, mely két élőhely átmeneti zónáiban fordulhat elő. Például, az új gyík otthona a Bin Binh Chau-Phuoc Buu Természetvédelmi régió, mely cserjés, erdős vidék, és part menti homokdűnék között helyezkedik el. Grismer szerint, alkalmanként összejött egy olyan faj, mely jól érzi magát az egyik, és egy olyan, mely a másik helyszínen, így jött létre a hibrid. Az új gyík mitokondriális DNS-ének genetikai tesztelése az Leiolepis guttata-t azonosította az anya fajaként. Mivel ez a típusú DNS csak nőstények révén öröklődik, az apa faja még ismeretlen.

Az új hibrid faj talán máris hátrányos helyzetben van – teszi hozzá Grismer –, annak ellenére, hogy nem tűnik ritkábbnak a természetben. Például egyes kutatók azt sugallják, hogy a hibrid fajok sokkal hajlamosabbak a kihalásra, mivel generációról generációra nem termelnek genetikai diverzitást – mondja Charles Cole herpetológus. A genetikai diverzitás tart egy fajt hosszú időn keresztül életképesen és egészségesen.

Mivel a gyíkok szaporodás útján nem kombinálják génjeiket, a genetikai változások véletlenszerű mutációk révén jelentkeznek, melyek legalább olyan valószínűséggel lehetnek hátrányosak, mint előnyösek. Cole azonban figyelmeztet, vannak olyan elméletek is, melyek szerint a hibridek rövidebb távon egészségesebbek lehetnek. Például, egy hibrid sejtjei genetikailag sokkal színesebbek lehetnek, mint a nem hibridekéi, mivel a kevert fajok a két szülőfaj mindegyikétől származó géneket hordoznak. „Ez azt jelentheti, hogy az állatok szívósabbak és jobban adaptálódnak” – mondja. 

(hirado.hu/NationalGeographic)