Lapátregula

Január 19-i ülésén a kormány rendeletben módosította a 416/2001-es törvény végrehajtási intézkedéseit. Ennek lényege, hogy habár a szavatolt minimális jövedelemre jogosultaknak eddig is kellett (volna) közérdekű munkát végezni a pénzért, februártól sokkal szigorúbban ellenőrzik ennek betartását. A polgármesteri hivatalok kötelesek lesznek községfejlesztési programot összeállítani, ebben felsorolni, hogy a minimális jövedelemre jogosultak mikor, milyen munkát fognak végezni a köz érdekében. Erről jelentést küldenek a foglalkoztatási hivatalnak, s a teljesítés függvényében kapják csak meg az érintetteknek kifizetendő segélyt. További szigorítás, hogy a jövőben a szavatolt minimális jövedelemre jogosultak nem háromhavonta, hanem havonta kötelesek megjelenni a foglalkoztatási hivatalnál, részt kell venniük a szervezett átképzési programokban. A miniszter szerint, fő cél visszaterelni ezeket az embereket a munkapiacra.AradCsendes mederbenA megyeszékhelyen különösebb problémák, gondok eddig sem voltak a segélyre jogosultakkal, a törvény szerint eddig is kellett közmunkát végezzenek. Bognár Levente alpolgármester lapunknak kifejtette, a jogosultak száma tavaly is hónapról hónapra változott, de átlagban havi 300 családról beszélhetünk, akik támogatásban részesülnek. „Természetesen nem mindenki végzett közmunkát, mert bizonyos esetekben a törvény felmentést ad, de akik rendszeresen dolgoztak, azok száma körülbelül 105-110 volt egy hónapban. Ők a közterületeken takarítottak, sepregettek, s elképzelhetőnek tartom, hogy a szabályok szigorodásával csökkenni fog a számuk” – magyarázta az alpolgármester, aki a szociális kérdésekért is felel Aradon.Pécskán a szociális segélyre jogosultaknak eddig is kellett dolgozniuk, s ezt a polgármesteri hivatal komolyan vette, akik kibújtak a munka alól, könnyen elveszíthették a támogatást. Jelenleg 211 családi dossziét tartanak nyilván, a jogosultak száma pedig 541. „Munka van bőven, s lesz a jövőben is – mondta a Nyugati Jelennek Antal Péter polgármester. – A városi önkormányzat már megszavazta a kérdést rendező határozatot, s ebben pontosan megszabtuk, hogy melyik évszakban milyen munkálatokat fognak végezni az emberek. Télen havat sepernek, letakarítják a járdákat, ősszel a lehullott faleveleket szedik össze, nyáron és tavasszal pedig utcaseprést végeznek, takarítják a piacot és környékét, a parkokat, a vízelvezető árkokat, füvet vágnak, de részt vesznek a 7-es főút mentén szervezett nagytakarítási akciókban is. Ilyenkor az út két oldaláról szedjük össze a gépkocsikból kidobott szemetet. De bevonjuk őket a virágültetésbe és -locsolásba, a fák törzsének lemeszelésébe, a férfiak fát vágnak azokban az iskolákban, ahol még nincs központi fűtés, és évente két-három alkalommal végigjárják a Maros-partot és onnan is zsákokba gyűjtik az eldobált szemetet” – részletezte a tervezett közmunka-programot, és tervezik, hogy a jövőben, aki nem tudja kifizetni a városi rendőrség által különböző szabálysértésekért kiszabott büntetést, az ledolgozza ennek ellenértékét.– Ha minden település olyan szigorúan venné, mint mi, akkor Románia másképp nézne ki – jegyezte meg lapunknak Almási Vince kisiratosi polgármester. – Nálunk tizenhárom személy jogosult erre a szociális támogatásra, s túlzás nélkül állítom, hogy azt a 48 órát, amit le kell dolgozzanak egy hónapban, percre beosztottuk nekik, olyan komolyan vesszük ezt a kérdést, hogy munkavédelmi szerződést is aláírattunk velük. Rendkívül nagy szükség van a munkájukra, általában a közterületeken, közintézményekben, óvodában, iskolában, polgármesteri hivatalban ténykednek, fát vágnak, füvet nyírnak, kéthetente takarítanak a kürtösi és a nagyiratosi bekötőút mentén, bárki megnézheti, nálunk mindig tiszta az út két oldala. Annyira tudják, hogy dolgozniuk kell a segélyért, hogy gyakran reggel itt állnak a hivatal előtt, s várják, hogy munkát kapjanak – magyarázta a polgármester.A 13 kisiratosi lakos, akik jogosultak a szavatolt jövedelemre, anyagi, családi helyzettől függően havonta átlag 180–250 lejt kapnak. Természetesen a segélyezettek munkába fogása nem minden településen zökkenőmentes, a polgármesterek általános véleménye, hogy az érintettek egy jó része mindent megpróbál, hogy kibújjon a kötelezettség alól.TemesA negyede sem dolgozik meg a pénzértA polgármesteri hivatal szociális kérdésekkel foglalkozó igazgatóságának vezetője, Stoianov Maria a Nyugati Jelennek azt nyilatkozta: az idén megváltoztak a törvényes előírások, az új törvény alkalmazási utasításai még nem érkeztek meg, ezért egyelőre leállították a jövedelem nélküli személyeknek járó szociális segélyek folyósítását. A 2010. december 31. előtti helyzetről Dănilă Budinca, a szociális segélyek folyósításáért felelős hivatalnok számolt be lapunknak. A tavalyi év végéig több mint 200 temesvári család részesült kisebb-nagyobb összegű, szavatolt minimális jövedelemben, de az összeg egy fő esetében nem haladhatja meg a havi 125 lejt. Ebből az összegből minden létező jövedelmet levonnak (pl. gyerekpénz), így a segélyezettek általában 100 lej alatti összegeket vettek fel havonta. A 200 család részéről decemberben mindössze 32 személy végzett valamilyen munkát „a közösség hasznára”, a többiek vagy idősek, vagy hét éven aluli gyereket nevelnek, vagy orvosi felmentésük van. „A szociális segélyben részesülő, munkaképes személyeket a Városi Kertészet és Piacok Igazgatósága foglalkoztatja – mondta Dănilă Budinca –, ők szedik össze a szemetet a városban, a parkokban és a piacokon, segítik a kertészeket a munkájukban, a törvényben előírt óraszám erejéig. Orvosi felmentéseket rövidebb időre a háziorvostól is elfogadunk, hosszabb időre csak az erre illetékes bizottság mentheti fel a munkaképtelen személyeket a közösség hasznára elvégzett munka alól.”Zsombolyán havonta 50-70 jövedelem nélküli család részesül szociális segélyben. Paudits Tünde, a polgármesteri hivatal szociális referense lapunknak elmondta: a munkaképes segélyezettek száma decemberben 18 volt, ők ilyenkor télen havat takarítanak, az utcákat és az árkokat tisztítják, szemetet szednek össze, a fákat és a füvet nyírják, segítenek az európai uniós élelmiszersegélyeket lerakodni stb. „A közösség hasznára elvégzett munka alól mentesülnek a nyugdíjaskorú személyek, a hétévesnél kisebb gyereket nevelő szülők és az egészségi állapotuk miatt munkaképtelen személyek. Többnyire olyan személyek kérik a segélyt, akik nem munkakötelesek, mert a segély összege rendkívül alacsony. Egygyermekes anya, aki a napokban adta be az iratait, mindössze 33 lejes segélyre jogosult, mert az államtól kapott minden jövedelmét levonják a 125 lej értékű segélyből. A munkaköteles segélyezetteket a Peisaj Host Kft. foglalkoztatja, ők szigorúan ledolgozzák a törvényben előírt óraszámot, a jelenléti íveket naponta kitölti a munkaadó”.A Temesvár szomszédságában található Újszentes nagyközség a tehetősek települése: egyetlen idős személy kért szociális segélyt, de ő sem köteles munkát végezni a segély fejében. „Egyetértek azzal, hogy a segélyért végezzenek valami hasznos munkát az érintettek – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Szilágyi Géza polgármester –, de jelenleg egyetlen munkaköteles segélyezettünk sincs. Az egyetlen szociális segélyért folyamodó személy nyugdíjaskorú.”HunyadGyér visszaélésekA módosítások miatt Déván is alaposan szemügyre veszik az erre jogosultak doszsziéit. Holott a puszta számokból kiindulva a helyzet eddig sem volt kirívó, a 65 000-es lakosú megyeszékhelyen tavaly 213 személy részesült szociális segélyben, ismertette a helyzetet Kelemen Ilona, a dévai önkormányzat szociális osztályának munkatársa.A gazdasági recesszió e téren is éreztette hatását, hiszen azelőtt a segélyezettek száma évekig meglehetősen stabil volt, 165 körül alakult. A 45 fős növekedés mégsem jelentős a város lakosságához mérten. Az eddigi jogszabályok is meglehetősen szigorú előírásokat tartalmaztak a segélyre jogosultság megállapításáról. Amennyiben valakinek autója, traktora, földbirtoka volt, vagy hasonló megélhetést biztosítani képes eszközöket birtokolt, az eleve kiesett a segélyre jogosultak kategóriájából, s ez aligha változik az új szabályzatban. Az már más kérdés, hogy mindezeket nem mindig olyan könnyű ellenőrizni, főleg, ha az anyagi javakat a rokonok, ismerősök nevére íratják.Jelenleg a megyeszékhelyen 213 család részesül szociális segélyben. A törvény értelmében mindazok, akik munkaképesek, kötelesek társadalmi jellegű munkát végezni a segély fejében. Pontosabban családonként egy személy. A hétévesnél fiatalabb gyermekű anyák, illetve a munkára fizikailag képtelenek eleve kivételt képeznek. Így hát Déván a 213-ból csupán 78 család képviselői végeznek közmunkát a segély fejében.Mert közmunka jellegű feladatokról van szó, mindenekelőtt a köztisztaság biztosítása, kisebbrészt a zöld-övezetek gondozása. Amikor a szociális osztály az EU-s élelmiszersegélyeket megkapja, akkor a kamionok kipakolását is a segélyezettek végzik el.Rendszeresen el is végzik a megszabott óraszám közmunkát, mert a dévai önkormányzat három csapata felügyeli munkavégzésüket, s amenynyiben nem végzik el a kiszabott órákat, felfüggesztik a segély folyósítását, magyarázta Kelemen Ilona. Bármilyen ellenőrzés érkezik az önkormányzat szociális osztályához, elsőként mindig a munkavégzést veszik szemügyre, ezért az önkormányzat emberei is szigorúan betartatják az előírásokat.A segély felfüggesztésére azonban ritkán kerül sor: a 78 munkaköteles személy közül csupán négynek függesztették fel segélyét. A következő hónapban viszont már ledolgozták kiszabott munkaadagjukat (beleértve az előző hónapról fennmaradt hátralékot is), s ismét kapják a pénzt. Ha két hónapig nem végzik el a kötelező munkát, akkor végleg elesnek a segélytől. Ami gyakran az egyetlen megélhetési forrást jelenti. Egy személy esetében a segély értéke havi 125 lej, kétfős család esetében 225, 3 fős család esetében 309, s a segély mértéke a családtagok számától függően növekszik, de nem lineáris arányban. Nemzetiségi statisztikát ugyan nem tartanak az önkormányzatnál, a tapasztalat mégis arra utal, hogy a segélyekben részesülők jelentős hányada, 70-80%-a a roma kisebbséghez tartozik.