Szántó lendület

A tapasztalatok szerint a külföldieknek továbbra is megéri, mert töretlen kedvvel vásárolják fel  régiónkban a termőföldeket, elsősorban a rendkívül alacsony árak miatt. Mai riportunkban utánanéztünk, mi a helyzet régiónkban.AradLegalább megdolgozzák– Hivatalos nyilvántartás nem létezik, de információim és becslésem szerint az ország nyugati régiójában, vagyis Arad, Temes, Bihar és Szatmár megyékben a termőföldek felét külföldiek dolgozzák meg, tulajdonukban pedig a földeknek körülbelül 25-30 százaléka található. Pontosabban az általuk Romániában bejegyzett cég tulajdonában, mivel, mint tudvalevő, külföldi magánszemélyek egyelőre nem vásárolhatnak termőföldet vagy erdőt – vázolta a tulajdonviszonyokat a Nyugati Jelennek Tóth Csaba, az RMDSZ megyei tanácsosa. – A legtöbb terület olasz, osztrák és magyar tulajdonú vállalkozások birtokában van, de tudok svájci vagy holland érdekeltségekről is, és ami még lényegesebb: a kereslet töretlen. Igaz, Románia uniós csatlakozását követően némiképp csökkent a földvásárlási kedv, ám az elmúlt időszakban újra felélénkült a piac, mert a föld, uniós mércével, rendkívül olcsó. Most egy hektár föld 1000-1500 euróért cserél gazdát, és a rosszabb minőségűt is megveszik, csak minél nagyobb, kompakt terület legyen – ismertette a piaci helyzetet.Viszont egyre nehezebben találnak összefüggő területeket, a párhektáros földek pedig nem vonzóak, mert a külföldiek nemcsak felvásárolnak, de meg is dolgozzák a területüket. S pontosan ezért olyan olcsóak még mindig Romániában a földek, mert a hazai gazdák képtelenek nyereségesen megművelni, így aki teheti, inkább túlad rajta. A vásárló pedig megveszi a rosszabb minőséget is, mert feljavítja és beveti.– Mivel egyre kilátástalanabb a nagy területek megvétele, a külföldiek az utóbbi időben az egykori téeszekből alakult társulásokat célozták meg, amelyekbe a tulajdonosok beadták visszakapott földjeiket – magyarázta Tóth Csaba. – Csakhogy itt óriási ellenállásba ütköztek, mert a társulás vezetői, féltve langyos helyüket, inkább kínlódnak az ócska román traktorokkal, gépekkel, inkább keseregnek a gyenge termés fölött, de nem adják ki kezükből, hisz az övéké úgyis megvan. Pedig ha megtennék, és legalább megdolgozásra kiadnák, az emberek sokkal többet kapnának a termésből. Tudok olyan, külföldiek által megdolgozott földekről, ahol a tulajdonosok, akik beadták földjeiket, akár ezer kiló termésrészesedéshez is jutnak, miközben a társulások átlagosan 2-300 kilót adnak. Ha adnak. Épp ezért pozitívnak tartom a dombegyháziak zimándújfalui jelenlétét, hisz a magyarok profi gépekkel, szakemberekkel képesek még aszályosabb esztendőkben is nagyobb terméseredményre. Szóval az ilyen társulásokat környékezik meg, főként, ha azok területe már meghaladja az 500 hektárt, mert magánemberektől ekkora, kompakt földet már képtelenség összeszedni – mondta az aradi magyar tanácsos.A tapasztalatok szerint Arad megyében az erdők iránt nincs akkora érdeklődés, egy hektár ára viszont 4-5000 euró között mozog. Úgy tudni, a Romsilva által szabott kemény feltételek is riasztólag hatnak, de az is tény, hogy legalább száz hektár erdő megvétele már óriási tőkét igényel. Tóth Csaba szerint pedig további problémát okoz mind a termőföld-,  mind az erdővásárlásnál a tulajdonjogok tisztázatlansága, hogy bizonyos településeken több embernek is odaadták ugyanazt a parcellát, vagy hogy a sorozatos földtörvények nem oldották meg a kérdést, inkább mintha szándékosan összekuszálták volna.Arad megyében még van egy kiaknázatlan lehetőség, mégpedig a halastavak. Ezek koncesszióba vételére is lenne külföldi érdeklődés, csakhogy a körülbelül ezer hektárnyi halastóban jelenleg nincs víz, létezik olyan, amelyben birkák legelnek.HunyadKorlátolt érdeklődésKözismert, hogy a hegyes-dombos vidéken elterülő, ipari jellegű Hunyad megye korántsem tekinthető a földművelés fellegvárának. Ebből kifolyólag a külföldiek sem tolakodnak földet vásárolni errefelé.Próbálkozások azonban vannak: néhány évvel ezelőtt olasz cégek indítottak piacra termelő üzemet több hektáron a Maros-völgyi jó földeken, a Dévától nyugatra lévő falvak határában. Vállalkozásuk nem igazolta a hozzá fűzött reményeket, s az olaszok kivonultak.Jelenleg három nagyobb külföldi cég próbálkozik üzleti célokra hasznosítani a Hunyad megyei földeket, derül ki a megyei mezőgazdasági igazgatóság adataiból. Egy német cég a Szászváros melletti Berény (Beriu) faluban vásárolja szorgalmasan a termőföldeket. Egy másik német cég Nagyrapolton szerzett földeket, noha ez esetben nem tudni pontosan, hogy vásárlásról vagy bérlésről van szó. Egy francia állampolgár által létesített cég pedig a Sztrigy völgyében, Sztrigyszentgyörgy–Pusztakalán–Hátszeg térségében vásárolt nagyobb földeket. Mindhárom esetben piacra termelő farmok létesítésére szerezték meg a területeket.Hogy pontosan mekkorákat, azt a mezőgazdasági igazgatóságon nem tudják, a megyei intézményeknél pedig nem vezetnek külön statisztikát a külföldiek földszerzéséről. Nehéz is lenne, mivel a cég elnevezése alapján aligha lehet rájönni, hogy külföldi-e vagy belföldi a tulajdonosa. Másrészt a külföldi beruházók gyakran helyi partnerekkel társulnak, s az így alapított cégeknél sokszor belföldi tulajdonos szerepel.A termőföldnél sokkal kecsegtetőbbnek tűnhet azonban az erdő, melyek tekintetében Hunyad megye előkelő helyen áll erdélyi viszonylatban. A sokáig rendezetlen tulajdonviszonyok (visszaigénylések), a gyakori lopások azonban, úgy néz ki, távol tartják a külföldi érdeklődőket. A megyei erdészeti igazgatóságnál ugyanis semmilyen, külföldi cégek által vásárolt erdőkről nem tudnak. Külföldi tulajdonosról legfeljebb azokban az esetekben lehet szó, amikor az egykori birtokosok leszármazottai – akik visszakapták őseik jogos tulajdonát – külföldi állampolgárok.TemesSzázezer hektár az olaszokéAz Ingatlanügynökségek Országos Szövetsége (UNAI) információi szerint az ország nyugati megyéiben a termőföldek 70-80%-a külföldi érdekeltségű cégek kezében van. Temes megyében olasz és osztrák érdekeltségű cégek szerezték meg a legnagyobb földbirtokokat, nem hivatalos becslések szerint több mint százezer hektár termőföldet vásároltak fel csak az olasz tulajdonban levő mezőgazdasági vállalkozások.Az ingatlanügynökségek statisztikai adatait erősen túlzónak tartja Tiberiu Lelescu, a Temes Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, aki a Nyugati Jelennek elmondta: nem tartják nyilván, hogy a magántulajdonban levő földterületekből mennyit birtokolnak a külföldi érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozások, de szerinte a Temes megyei termőföldeknek legfeljebb 20-30%-a lehet a külföldi cégek tulajdonában. “Temes megyében jelenleg összesen 530 000 ha termőföld van, ebből mintegy 450-460 000 hektárt dolgoznak meg és 70-80 000 ha bevetetlen marad. A termőföldek nagy része magántulajdonban van, állami tulajdonban csak néhány ezer hektár maradt. A magántulajdonban levő területekről jelen pillanatban senki sem tudja pontosan megmondani, hogy mennyi van külföldi érdekeltségű cégek tulajdonában, hiszen a termőföldek többször is gazdát cseréltek, nagy részük még a birtoklevelek kiállítása és a területek telekkönyvezése előtt elkelt. A mezőgazdasági vállalkozások is vegyes tulajdonban vannak, különböző arányokban vesznek részt benne bel- és külföldi befektetők. Pontosabb információkat talán a községházák szolgáltathatnának, de tőlük nem kapunk a termőföldek tulajdonjogára vonatkozó adatokat, bennünket csak az érdekel, hogy megdolgozzák-e a termőföldeket vagy sem.”A termőföldek sem kelendőekA bel- és külföldi ingatlan-befektetők a gazdasági válságot megelőző időszakban elsősorban a Temesvár környéki termőföldeket vásárolták fel, abban a reményben, hogy előbb-utóbb belterületté nyilvánítják őket. A város vonzáskörzetében 9-10 eurót kérnek a földterületek négyzetméteréért, de az érdeklődés rendkívül csekély.A megyeszékhelytől távolabb eső összefüggő földterületek voltak kelendőek 2008-ig, ezeknek az ára felszökött 4000-5000 euró/ha-ra. A gazdasági válság a termőföldek piacán is éreztette a hatását, az eladó összefüggő 500-1500 hektáros területekért már csak 1800-3000 eurót kérnek hektáronként. A kisebb földterületekért jelenleg 850-900 eurót ígérnek hektáronként a befektetők.Országos képAz uniós csatlakozási szerződésben a külföldi magánszemélyek termőföld- és erdővásárlási jogára kért moratórium 2012-ben lejár. Romániának elméletileg már idén jeleznie kellene az Európai Bizottság felé, hogy szándékában áll-e kérni a moratórium meghosszabbítását, vagy ennek lejártát követően az uniós állampolgárok egyenlő jogokat élvezhetnek a román állampolgárokkal. Az ügyet egyelőre csak a média szemezgeti, az agrártárca hivatalosan nem fejtette ki álláspontját.A 2003-ban módosított Alkotmány erre vonatkozóan már kimondja, hogy a külföldiek tulajdonjogot szerezhetnek földterületekre az uniós csatlakozási szerződés, vagy más, Románia által aláírt nemzetközi szerződések alapján. Vagyis meghagyta a kiskaput az akkor még csak tárgyalt csatlakozási szerződésben foglaltak számára. Ellenben, ha Románia nem kéri a moratórium meghosszabbítását, akkor legalább ez nem ütközik majd az alaptörvénybe.A külföldiek földvásárlási kedve 1998-ban élénkült meg, és 2004-ig állítólag 355 ezer hektárnyi külterületet szereztek meg itt bejegyzett cégeiken keresztül. Hogy ma pontosan hány hektár van külföldi tulajdonú vagy résztulajdonú vállalkozások birtokában, arról egyetlen közintézmény sem vezet nyilvántartást. Szakemberek szerint a felvásárolt termőföld azóta megközelíti az 500 ezer hektárt. Románia mezőgazdasági összterülete jelenleg 14,7 millió hektár, ebből a megdolgozott 9,4 millió hektár.A legtöbb földet az olaszok vették meg, őket követik a dánok, osztrákok, hollandok, németek. A bukaresti olasz nagykövetség statisztikája szerint honfitársaik birtokában körülbelül 300 ezer hektár van, vagyis a megdolgozott termőterület több mint 3 százaléka. Az olaszok rizst termesztenek Brăila és Temes megyében (a világhírű Riso Scotti is innen vásárol), de a Lactitalia tejtermeléssel, a Pangram száraztészta-gyártással, az Agrimon pedig tojástermeléssel foglalkozik, természetesen Romániában előállított alapanyagokból, takarmányból stb. A második helyen lévő dánok eddig kb. 150 ezer hektárt vásároltak meg és főként integrált termelésre álltak rá. Egy dán érdekeltségű cég átlag 400-500 hektárt dolgoz meg. Dániában egy hektár termőföld ára elérheti a 20 000 eurót.A holland beruházók főként tejtermelésre álltak rá.A külföldiek eddig kb. 100 ezer hektárnyi erdőt vásároltak meg, legtöbbet az osztrákok, akik szakszerű fakitermeléssel, fafeldolgozással is foglalkoznak. Az osztrák Holzindustrie Schweighofer romániai vállalata, a Cascade Empire eddig több mint 11 ezer hektár erdőt vásárolt meg Prahova, Argeş, Suceava, Hargita, Kovászna, Hunyad megyékben, és rendelkezik három fafeldolgozóval is.