Türelemjáték

A prefektúrák a helyi polgármesteri hivataloktól kapott dokumentáció alapján összegezték, majd küldték a kormánynak azon települések kérelmeit, amelyek július–augusztusban árvízkárokat szenvedtek. Mai riportunkban utánanéztünk, hol, hányan kérelmeztek támogatást, és kaptak-e már pénzt.AradCsak a reményA megyében a nyári árvíz főként a Körösök vízgyűjtő medencéjében lakókat érintette és okozott károkat, de nem úszta meg a hatalmas vizet néhány Maros mentén fekvő község és falu sem. A prefektúra és a megyei önkormányzat felhívására végül tizenkét önkormányzat kért támogatást a kormány katasztrófavédelmi alapjából, de egyelőre csak egy község, Nagypél került fel a kártérítési listára 300 ezer lejjel. Pedig mindenhol szükség lenne támogatásra, hisz önerőből, főleg ha a kormány rendre nyirbálja a települések pénzforrásait, sosem lesznek képesek helyrehozni a hibákat.Hogy miért pont Nagypélre esett a választás, azt senki nem tudta megmondani, tény viszont, hogy a Fehér-Körös menti község két hídja is használhatatlan: a Körös-híd egyik pillére megroggyant és megrepedt, a másik, a Malomárok fölötti híd használhatatlanná vált, így Lucian Drăgan polgármester szerint a gazdák, akiknek földjei a túlsó parton vannak, képtelenek áthajtani megművelni. A hidak mellett ki kell javítani a vízelvezető árkok egy részét is, és szeretnék újrakövezni azt a két utcát is, amelyeket megrongált az áradat. Az egyetlen kérdés Nagypél esetében, hogy amikor a felújítási tervek elkészülte után összegzik a költségeket, mire lesz elegendő a kormánytól kapott 300 ezer lej.Persze, a többi tizenegy település még ennyire sem reménykedhet, hisz fogalmuk sincs, mikor születik meg a kormányhatározat az újabb kártérítésről, és egyáltalán rajta lesz-e még valamelyikük, hisz más megyékben sokkal súlyosabb károkat okozott a víz.Ezért aztán Bélhagymáson sem igazán optimisták. Ők három kilométernyi út és két kis híd kijavítására, valamint 37 hektárnyi termőföld helyrehozatalára igényeltek pénzt, mert biztosan tudják, hogy önerőből erre sosem lesz forrásuk.A további tíz község, amely támogatást igényelt az árvízkárok kijavítására: Konop (2 km út, 4 híd, 8 gyaloghíd, 3 km utca, 2 ház, 2 melléképület), Keszénd (20 km út), Menyháza (a 792 B út javítása), Marosaszó (2 km út, 10 gyaloghíd, 2 km utca, 50 ha szántóföld, 5 ház, 5 melléképület), Gyorok (15 km út, 3 gyaloghíd, 2 km utca), Mácsa (3 km út, 5 km utca, 2 ház), Bata (2 km út, 2 híd, 10 gyaloghíd, 4 km utca, 500 ha szántó), Berzova (10 km út, 5 híd, 10 gyaloghíd, 25 km utca, 150 ha szántó, 55 ház, 65 melléképület, 2 intézmény), Buttyin (63 ha szántó, 4 utca, 4 melléképület), Décs (100 ha szántó).TemesKétmillió lejt kértek Július 23-án egy felhőszakadás hatalmas károkat okozott a Temes megyei Facsád környéki településeken: aszfaltos és földutakat mosott el, hidakat ragadott magával, elöntötte a házakat és 80 hektár termőföldet, zöldségeseket mosott el. A Facsáddal szomszédos Marzsina községhez tartozó Béganyíresden 110 liter eső zúdult le négyzetméterenként. Az áradat végigzúdult Kurtyán, a Facsád városhoz tartozó Avasfalván, Tamásdon és Rumunyesten is, hatalmas károkat okozva. Árvizek pusztítottak június–júliusban Bégamonostoron és az Igazfalvához tartozó Rekettyő faluban, ahol a Bega lépett ki a medréből.„A június–augusztus időszakban Temes megyében négy településen okoztak károkat a felhőszakadások és a medrükből kilépett folyók – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Mircea Băcală prefektus –, Bégamonostoron, Tamásdon, valamint a Facsádhoz és Igazfalvához tartozó falvakban a víz behatolt a házakba, községi utakat és hidakat tett tönkre az áradat. A polgármesterek összesítették az árvízkárokat és megfogalmazták kártérítési igényeiket, amit én továbbítottam a kormánynak. A helyreállítási munkálatokhoz a Temes Megyei Tanács is támogatást nyújt. Az árvíz sújtotta települések által kért kártérítések összege körülbelül kétmillió lej. Kérdés, hogy az igénylések kielemzése nyomán a kormány mekkora összeggel tud bennünket támogatni, tekintettel arra, hogy az ország más megyéiben jelentős károkat okoztak az árvizek, a prioritások függvényében kapjuk meg mi is a kért összegeket.”Szabályozzák a Bega felső szakaszát„Pozitív fejlemény, hogy augusztusban a Vízügyi Igazgatóság nekilátott a Bega felső szakaszának szabályozásához – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Ihász János, Igazfalva polgármestere. Eddig minden jelentősebb eső után a Bega kilépett a medréből a község alacsonyabb fekvésű területein, különösen Rekettyő falu területén. Júniusban és júliusban két alkalommal is kiöntött a Bega Igazfalvánál, először 30 hektár, második alkalommal 45 hektár termőföld és több kilométeres útszakasz került víz alá. Mi csak azért nem kértünk kormánytámogatást az árvízkárok helyreállítására, mert semmi esélyünk arra, hogy kapjunk valamit, így is százezreket vágtak le a költségvetésünkből. Remélem, a Bega felső szakaszának a szabályozása hosszú távon megoldja a gondjainkat.”Hunyad1,2 millió lejes áradási károkJóllehet más vidékekhez képest Hunyad megyében a nyáron nem voltak komoly természeti csapások, az esőzések és kiáradt folyók mégis 1,2 millió lej értékű károkat okoztak. Elsősorban a megyei és községi utaknál, hidaknál, valamint a folyómedreknél, ismertette a helyzetet Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa. Nem néhány nagyméretű kárról van szó, hanem sok kicsiről. Egyetlen út sem rongálódott meg teljesen, még jelentős mértékben sem, viszont soknál keletkezett kisebb kár. Összesen 90 kilométernyi útszakaszon és utcákon (ebből olyan 10 kilométernyi Vajdahunyadon) kell javítást végezni, egy hidat és 26 kisebb hidacskát kell rendbe hozni. Hasonlóképpen a folyómedrek sem szenvedtek különösebb kárt, a kisebb javítások mégis pénzbe kerülnek. A települések csatornázási hálózataiban is keletkezett bizonyos mértékű kár, anélkül, hogy a rendszer használhatatlanná vált volna bármely településen.A prefektus információi szerint az 1,2 milliós kár kétharmada e téren keletkezett. Az utak, hidak és folyómedrek teljes javítása ugyanis ennyibe kerül a megyei hatóságok becslése szerint.A kár maradék egyharmada a mezőgazdaságban, illetve a lakosság gazdaságaiban keletkezett. E téren sem voltak különösen sújtott települések, hanem sok településen itt-ott kisebb károk. Összesen több mint 650 hektárnyi termőföld, legelők, rétek szenvedtek kisebb-nagyobb károkat az árvíz miatt. Mindent összevetve: a nyári esőzések és áradások összesen 50 települést érintettek a megyében.A kárfelmérés után a prefektus elkészítette az infrastruktúra megjavítására szükséges dokumentációt, s felterjesztette a kormánynak. Ennek alapján Hunyad megye 400 000 lejt kapott az állami költségvetésből. A pénz a megyei tanácsnak és 7 önkormányzatnak szól. A megyei tanács 130 000 lejt kapott, Pusztakalán 50 000-t, hat községi önkormányzat pedig a maradék 220 000 lejen osztozkodik, ismertette a helyzetet Dézsi Attila. A pénz az infrastruktúrának szól, amiből a megyei és a községi utakat kell megjavítani, illetve az ezeken lévő hidakat megerősíteni. A munkálatok hamarosan megkezdődnek, miután megtörténnek a tenderek és egyéb jogi eljárások. A prefektúra pedig ellenőrzi, hogy a pénzeket rendeltetésüknek megfelelően használják-e fel.Ellenben a folyómedrekben esett károsodások javítása még nem dőlt el. A nyári árvíz Hunyad megyében csak két helyen okozott kárt mintegy 240 000 lej értékben, mondta el Burján Gergely, a Maros Vízgazdálkodási Vállalat Hunyad megyei igazgatója. Itt sincs szó komoly rongálásról, csupán kisebb gondokról. A kár többi része a Körös és a Zsil gyűjtőterületén történt. A vízügyiek is elkészítették a dokumentációt, s felterjesztették Bukarestbe. Választ még nem kaptak. Amennyiben az állami költségvetés nem finanszírozza a javításokat, a vízügyieknek saját forrásaikra kell támaszkodniuk, mondta Burján.