Hetvenhárom éve, 1953. augusztus 20-án adták át Budapesten a Népstadiont, amely évtizedeken keresztül a magyar sport egyik legfontosabb helyszíne volt. A későbbi Puskás Ferenc Stadion megnyitóján több tízezer néző előtt sportbemutatókat, atlétikai viadalt és labdarúgó-mérkőzést is rendeztek.
A Puskás Ferenc Stadion elődjét, a Népstadiont 1953. augusztus 20-án adták át ünnepélyesen Budapesten. Egy nagy befogadóképességű nemzeti stadion létrehozásának terve már a 19. század végén felvetődött, a megvalósítás azonban évtizedeket váratott magára. A második világháborút követően, 1948-ban született politikai döntés az építkezésről.
A munkálatok egyik célja az volt, hogy Budapest az új stadionnal esélyesként pályázhasson az 1960-as nyári olimpia rendezési jogára. Az építkezésben a korszak ismert sportolói is részt vettek, köztük az Aranycsapat több tagja és Papp László olimpiai bajnok ökölvívó.
A többször módosított határidő után 1953. augusztus 20-án tartották meg a Népstadion megnyitóünnepségét. Az épület ekkor még nem készült el teljesen: 24 szektor, mintegy 22 ezer ülőhely kiépítése hátra volt, és a pályavilágítás sem működött.
A reggel kilenc órakor kezdődő ünnepséget mintegy nyolcvanezer néző követte. A meghívottak között voltak a stadion tervezői és kivitelezői, valamint 154 építőmunkás. Jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke is.
A megnyitóbeszédet Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sport Hivatal elnöke tartotta. A stadiont ifj. Dávid Károly építész-tervező és Lachner Lajos, a Stadionépítő Vállalat igazgatója adta át. A magyar zászlót Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel.
A délelőtti programban mintegy tízezer tornász vett részt különböző formagyakorlatokban, majd sportolók és néptáncosok bemutatói következtek.
A Budapesti Honvéd győzelmével zárult a futballmérkőzés
A déli szünet után sportversenyeket rendeztek. A magyar atlétikai válogatott Norvégia ellen szerepelt, majd délután öt órakor következett a nap egyik legjobban várt eseménye: a Budapesti Honvéd és a Szpartak Moszkva labdarúgó-mérkőzése.
A találkozót telt ház előtt a Honvéd nyerte meg 3:2-re.
A nap programját két magyar női kézilabda-válogatott nagypályás bemutatómérkőzése zárta.
A Népstadion első magyar válogatott labdarúgó-mérkőzését néhány hónappal később, 1953. november 15-én rendezték. Magyarország Svédországgal játszott 2:2-es döntetlent, Puskás Ferenc pedig tizenegyest hibázott.
A létesítmény a következő évtizedekben a magyar sport egyik meghatározó helyszínévé vált. Itt rendezték 1954. május 23-án az előző évi londoni 6:3-as magyar győzelem után az Anglia elleni visszavágót, amelyen a magyar válogatott 7:1-re nyert.
Szintén a Népstadion adott otthont 1955. október 16-án a 100. magyar–osztrák válogatott mérkőzésnek. A találkozót 104 ezer néző előtt rendezték, a magyar csapat pedig 6:1-re győzött.
A stadion több mint hat évtizeden keresztül labdarúgó-mérkőzések, atlétikai versenyek, kulturális események és más nagyszabású rendezvények helyszíne volt. A létesítmény 2002-ben vette fel Puskás Ferenc nevét, majd bezárását követően elbontották.
A helyén épült fel a PUSKÁS ARÉNA, amelyet 2019 novemberében adtak át. Az új stadion ezzel továbbvitte annak a helyszínnek a sporttörténeti örökségét, ahol 1953. augusztus 20-án megnyílt a Népstadion.
(Forrás: origo)
Hozzászólások