Manapság csakis orsós bottal fenekezünk. A víz sodrásának, mélységének és az elérni szándékozott dobótávolságnak megfelelő fenékólmot kétféleképpen erősíthetjük a szerelékre: vagy csúszó ólomként, vagy rögzített, másképpen végólomként.
A fenékólom a szereléket a fenéken lehorgonyozza, a csali egyhelyben áll. A fenekezést elsősorban mély, sodró folyóvízen és akkor használjuk, amikor a halakat csak nagy távolságú dobásokkal érhetjük el. A kapás jelzésére folyóvízben a botvég, álló – vagy lassú folyású vízben különböző kapásjelzők szolgálhatnak.
Állóvízen, ha nem fúj a szél és nem horgászunk messzire, a legérzékenyebb a módszer akkor, ha a bedobott szerelék zsinórját kissé meglazítjuk, és a zsinórt figyeljük ott, ahol a vízbe merül. Így csaknem a finom úszós módszer által biztosított érzékenységet érhetjük el. Gyakorlottabb horgászok sokszor kézben tartják a fenekezőt: a zsinóron ujjaikkal sokkal jobban érzékelik a horog körül történteket, mintha kapásjelzőt használnának. Mégis kevesen horgásznak így, mert ha kevés a kapás, hamar megunja vagy belefárad a horgász.
Fenekezni az összes fenék közelében élő halra lehet. Aszerint, hogy milyen halat kívánunk fogni, alapvetően három fokozatra osztjuk: A finom, a közepes és a nehéz fenekezésre.
A finom fenekezés
A finom fenekezéshez tartozik a 10 – 30 g dobósúlyú botokkal és az újabban elterjedt feederbotokkal való fenekezés. Általában keszegfélékre, folyókban paducra, jászkeszegre szoktuk alkalmazni. A horgászzsinór 0,18 – 0,20 a 2,7 – 3,90 m hosszú boton 30- 40 nagyságú peremorsóval. A könnyű fenekezéshez ajánlott ólom tömege:10 – 25 g.
Közepes fenekezés
Közepes fenékhorgászattal fogható a legtöbb halfaj. A felszerelés ereje itt már alkalmas többkilós halak biztonságos fárasztásához is. A bot dobósúlya 30 – 60 vagy 40 – 80 g, hossza 2,70 – 3,30 m. A zsinórvastagság 0,25 – 0,35 a horgászhelynek és a halnak megfelelően. A peremorsó 40 – 50 nagyságrendű. A fenékólom ajánlott tömege 20 – 60 g. Ennél a módszernél már használhatunk ilyen tömegű önetetőkosarat vagy feederkosarat is, lényeges azonban, hogy a bot dobósúlyának felső határértékét ezek ne közelítsék meg. Nyíltvízi pontyozásra, folyóvízben márnára, kecsegére, csalihallal vagy halszelettel való süllőzésre egyaránt alkalmazható. Ide tartoznak a feederbotok közül a medium és havy jelű, már erősebb zsinórokhoz, nagyobb fenékólmokhoz is használható botjai is. Az ezeken a botokon megadott dobósúlyhatárok kissé túlzottak. A feederbotokhoz nem való 0,25 –ös nél vastagabb monofil zsinór.
Nehéz fenekezés
A nehéz fenekezést nagytestű halak horgászatára alkalmazzuk olyan esetekben, ahol a fenékviszonyok vagy a növényzet ezt megköveteli. Akadós, tuskós, köves mederfenéknél ugyanis még egy közepes méretű ponttyal, márnával, harcsával is csak bizonyos határozottsággal érhető el, hogy ne meneküljenek a szabadulást nyújtó akadóba. Nagy távolságú dobást csak erős, 50 – 100 vagy 100 – 200 g dobósúlyú bottal, 0,40 – 0,45-ös dobóelőkével és 0,30 – 0,35-ös főzsinórral érhetünk el. Kapitális harcsára számítva nem túlzás a 0,60-as monofil vagy a 0,30-as fonott zsinór használata sem. Kisebb dobásokhoz elegendő a 2,70 – 3,0 m-es, de távdobásokhoz feltétlenül előnyösebb a 3,5 – 4.0 m hosszú botok használata. Ilyen botokkal nemcsak nagyobb dobások érhetők el, hanem a bevágást is hatékonyabban tudjuk végrehajtani.Ajánlott ólomsúly: 60 – 120 g.
Ide tartozik az egyre népszerűbb és elterjedt pontyozó, amurozó horgászmódszer, a bojlihorgászat.
Kádár Tibor
Hozzászólások