Sikert hozhat a kendermag!

Olcsó, tiszta és könnyen elkészíthető. A kendermag kiváló csali a nyári és őszi bodorkázáshoz, ráadásul remek etetőanyag domolykóra, márnára, compóra, dévérre és pontyra is. 

A horgászversenyeken induló horgászok hozták divatba a kendermagot, és titkukat sokáig megőrizték. Ha kendermaggal szeretnénk horgászni érdemes nagyobb mennyiségű nyers kendermagot vásárolni. A jól tárolt mag soha nem romlik meg. Tartsuk hát szorosan záródó zsákban, tasakban, sötét és száraz helyen, egerektől, és penészgombáktól védve.

A kendermag előkészítése igen egyszerű. Mielőtt főzni kezdenénk a kendermagot, tegyünk a vízbe egy kevés szódabikarbónát vagy sütőport – a magok feketére fognak színeződni, és a fehér csírák jobban fognak látszani.   Öntsük a magot egy lábosba, és töltsünk rá négyszer annyi vizet. Forraljuk fel, majd kis lángon főzzük tovább.  Ne hagyjuk, hogy a víz elpárologjon, mert a csali túl száraz lesz.   Egy fél óra múlva a mag kezd felrepedezni, és egyre több szemen megjelennek a fehér csírák. Vegyük le a lábost a tűzről, és öntsük le róla az olajszerű levet egy edénybe, legközelebb majd felhasználhatjuk az etetőanyag begyúrásához. A szűrőben maradt magokat egy percig hűtsük folyóvíz alatt, hogy már ne puhuljanak tovább. A főtt kendermagot lefagyasztani is érdemes, tehát egyszerre több adagot lehet előkészíteni a későbbi alkalmakra is. A horgászat után megmaradt magot is tegyük a mélyhűtőbe légmentesen becsomagolva. Nem kell attól félni, hogy az így tárolt kendermag elveszíti természetes illatát.

Így a főtt kendermag már használatra kész, a vízparton semmit sem kell vele tenni. Ahogy kiérünk, bőségesen öntsünk vizet a magra. Ha kiszárad, a víz felszínén úszik, ahhoz pedig, hogy megfelelően betöltse rendeltetését, le kell merülnie a fenékre. Érdekes módon a kendermag még kánikulában is sikeres, amikor semmi más nem válik be. Nem tudni viszont miért nem eredményes télen. Valószínűleg a hidegebb időszakban a gyengébben táplálkozó halak csak az élő, azaz állati csalikban látnak fantáziát, és ha tehetik, leginkább azokra kapnak.

A bodorka horgászatánál tűzzünk egy-egy kendermagot 18-as vagy 16-os vékonyhúsú horogra. Nyomjuk enyhén meg, hogy a héja felrepedjen, és csúsztassuk a horog öblébe úgy, hogy ne takarja el annak hegyét.    Egy fél liter kendermag általában elég egész napi bodorkázáshoz. Minden bedobáskor etessük a horgászhelyet, de legfeljebb egy tucat maggal. Készüljünk fel arra, hogy az első kapásunk csak egy, vagy esetleg két óra múlva lesz. Ha viszont a halak végre kapni kezdenek, el sem tudjuk már kergetni őket a márna, a compó és a ponty is imádja a kendermagot. A folyó vagy tó fenekén kendermagból készült terjedelmes „szőnyeg”, csábító olajos illatot bocsát ki, ami a halakat a horgászhelyre vonzza. Amikor végre megjelennek ott, semmi mással nem törődnek, ameddig valamennyi magot fel nem eszik. Ha tehát azt akarjuk, hogy a horgászhelyen maradjanak, időről időre etessünk egy kicsit. Pontyra ajánlom a hajszálelőkével való horgászást. Ilyenkor 6, vagy akár 12 darab fűzőtűvel hajszálelőkére fűzött maggal próbálkozzunk. Fel is ragaszthatjuk a magot a hajszálra.

Érdemes próbálkozni ezzel a módszerrel.

Kádár Tibor